A kékfénykibocsátó dióda (kék LED) felfedezéséért három japán kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsi kapta az idei fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
2014. október 07., 15:012014. október 07., 15:01
A bizottság indoklása szerint a három tudós 20 évvel ezelőtt felfedezett egy energiatakarékos és környezetbarát fényforrást, amellyel teljesen új módon nyerhető fehér fény.
A kékfénykibocsátó félvezető dióda megalkotásával a három tudós alapjaiban alakította át a világítási technológiát. A vörös- és a zöldfénykibocsátó diódák már sokkal korábban léteztek, ám a kutatói szféra és az ipar minden erőfeszítése ellenére három évtizeden át váratott magára a kékfénykibocsátó diódák megalkotása. E nélkül pedig lehetetlen volt a fehér fényt kibocsátó lámpák megalkotása.
Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és az 1990-es évek vége óta az Egyesült Államokban kutató és amerikai állampolgár Nakamura Sudzsi (Shuji Nakamura) forradalmi újításainak köszönhetően megszülettek a kékfénykibocsátó diódák, és lehetővé vált a három monokromatikus fényforrás (a vörös, a zöld és a kék) segítségével fehér fényt előállítani.
„Míg az izzólámpák a 20. század fényforrásai voltak, a 21. századot a LED-es lámpák árasztják el fénnyel” – mutat rá a közlemény. A ragyogó fehér fényt kibocsátó LED-es lámpák a leghosszabb élettartamú és a leginkább energiatakarékos fényforrások. A legújabb diódák fényhasznosítása (a fényáram és fényforrás által felvett teljesítmény hányadosa) eléri a 300 lumen/wattot. Ez 16 izzólámpa vagy 70 fluoreszcens lámpa fényhasznosításával egyenértékű.
Mivel a világ villamosenergia-felhasználásának negyedét világításra fordítják, a LED-es lámpák elterjedése segít megóvni a Föld erőforrásait, nem beszélve arról, hogy míg egy fehérfény-kibocsátó dióda élettartama eléri a 100 ezer órát, a lumineszcens fényforrások 10 ezer órán át működnek, az izzólámpák élettartama pedig mindössze ezer óra.
A kékfénykibocsátó diódák feltalálása 1,5 milliárd ember életkörülményeit javította a világ olyan térségeiben, ahol villamosenergia-hálózati lefedettség híján kis teljesítményű helyi napkollektorokkal is működtethetők az energiatakarékos LED-es lámpák.
Akaszaki Iszamu 1929. január 30-án született Csiranban. 1952-ben a Kiotói Egyetemen diplomázott, 1964-ben a Nagojai Egyetemen doktorált. A nagojai Meidzso Egyetem tanára. A LED-technológiát az 1960-as évek óta kutatja. 2009-ben megkapta a rangos Kiotó-díjat.
Amano Hirosi 1960. szeptember 11-én született Hamamacuban. Tanulmányait a Nagoja Egyetemen végezte, 1992-ig az intézmény kutatója volt, aztán a Meidzso Egyetemen kezdett tanítani. 2010-ben visszatért a Nagojai Egyetemre. 1982-ben kezdett Akaszaki Iszamu mellett dolgozni.
Nakamura Sudzsi 1954. május 22-én született Ikatában. Tanulmányait a Tokusimai Egyetemen végezte, utána is a városban maradt, a Nichia vállalatnál kezdett dolgozni, 1993-tól ő vezette a cég kutatási részlegét.
A kék LED mellett számos más fejlesztésben vett részt, több mint száz szabadalom fűződik a nevéhez. 1999-től a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének tanára, amerikai állampolgár lett. 2001-ben beperelte egykori munkaadóját, a Nichiát, mert alig 20 ezer jen prémiumot akartak fizetni neki a kék LED kifejlesztéséért, noha ő 20 milliárdot követelt. A kutató megnyerte a pert, és megállapodott a Nichiával 840 millió jen kifizetéséről. Kitüntetései között szerepel a Millenniumi Technológiai Díj 2006-ból és az Asztúria Hercege Díj 2008-ból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!