
2011. május 22., 12:332011. május 22., 12:33
Miközben az arktiszi jégtömeg egyre gyorsabb ütemű zsugorodása megfosztja a jegesmedvéket nélkülözhetetlen életterüktől, addig a kardszárnyú delfinek - orkák - elől óriási akadály hárul el. Napjainkban, a nyári hónapokban már a Föld legészakibb területein is kedvükre vadászhatnak úszó zsákmányaikra a sokszor 6-8 méter hosszúra is megnövő vízi óriásemlősök.
„Ha az enyhébb éghajlatú régiókból a kardszárnyú delfinek és más emlősök elárasztják az Északi-sarkvidéket, komoly verseny várható az egyes fajok között a táplálékért” - fejtette ki Steven Ferguson kanadai biológus a Politiken című dán újságnak.
Ferguson felhívta a figyelmet a kanadai Manitobai Egyetem számára végzett kutatásának eredményeire, amelyek szerint a globális felmelegedéssel az állatvilágban kialakuló új „hierarchia” fenyegetést jelent a hagyományosan a sarkvidéki régióban megtelepedett fajok, közöttük a különböző delfinek állományára. A kardszárnyú delfinek korábban távol tartották magukat a sarkvidéktől, mivel a jég ártalmas lehet a rendkívül érzékeny háromszögletű uszonyaikra. A globális felmelegedés miatt azonban egyre többet látni belőlük és más „vendégállatból” is az Arktiszon. Az Északi-sarkvidéken a nyári hónapokban feltűnő púpos bálnák, csukabálnák és a szürkebálnák nem ragadozók, így nem okoznak különösebb problémát az ökoszisztémában, ezzel szemben a kardszárnyú delfinek alapvetően fókákra vadásznak, sőt a Jeges-tengerben gyakran rátámadnak más emlősökre is: többek között az ámbrás cet és a fehérdelfin is kiszemelt zsákmányaik közé tartozik. Ráadásul ahogy kitágul északi életterük, úgy erősödik a behatolási irányzat.
Az Arktiszi Tanács legutóbbi, május eleji megállapításában az szerepel, hogy a sarkvidéki jégtömeg egyre gyorsabban olvad. Ezt a szakvéleményt támasztja alá kutatásával Ferguson is, aki szerint 2100-ig akár 1,6 méterrel is megemelkedhet a tengerszint az olvadás következtében.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!