
Fotó: Sulamita Socea archívuma
A nyolc napig tartó gyertyalángok csodájára emlékeznek vasárnaptól a zsidó közösségek szerte a világon. Kolozsváron kedden tartja a hanukát a zsidó hitközség a kincses városi neológ zsinagógában. Sulamita Socea, a hitközség tagja mesélt a hanukához kapcsolódó szokásokról, a zsinagógai zenés ünneplésről.
2022. december 19., 08:262022. december 19., 08:26
2022. december 19., 08:302022. december 19., 08:30
Világszerte minden zsidó családban a vasárnap napnyugtakor a kilencágú gyertyatartón meggyújtott első láng jelzi, hogy Kr. e. a második században „nagy csoda történt Jeruzsálemben”. A hanukát, azaz a nyolc napig tartó fények ünnepét idén december 18. és 26. között ünneplik a zsidó közösségek, és vidám hangulatban emlékeznek a makkabeusoknak a Júdeát abban az időben kormányzó hellén uralkodó, IV. Antiokhosz csapata feletti győzelmére, a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára.
Fotó: Sulamita Socea archívuma
– mondta el a Krónikának Sulamita Socea, a hitközség tagja, a kolozsvári Mazel Tov klezmerzenekar szólistája. A nyugdíjas orvosnő – aki nagymamájától tanult meg magyarul – elmondta, a hanuka héberül felszentelést jelent, azon zsidó ünnepek közé tartozik, amelyek nem a Tórán alapulnak, és ezért az ünnephez kapcsolódó szokásoknak, liturgiai rendnek nincs annyira szorosan kötött formája, mint például a pészachnak vagy más ünnepeknek.
Fotó: Sulamita Socea archívuma
A hanuka egy hadi eseményt örökít meg a zsidóság emlékezetében, a Makkabeus Júdás vezette maroknyi zsidó csapat Kr. e. 165-ben aratott győzelmét a túlerőben lévő szír–görög csapat fölött, így az ünnep az egyistenhit diadalát hirdeti a hellenizmus szinkretizáló, minden vallást összemosni igyekvő törekvései felett. Hozzátette, az eseményhez egy legenda is fűződik, ugyanis amikor Makkabeus Júdásék felszabadították Jeruzsálemet a hellén uralom alól, a bálványoktól megtisztított templom szentélyében meg akarták gyújtani a gyertyákat a menórán (hétágú gyertyatartó – szerk. megj.), azonban csupán egy napra való olajat találtak, és az új, megszentelt olaj készítése nyolc napig tartott volna. A Talmudban is megörökített legenda szerint a kis korsó olaj csodálatos módon nyolc napon át égett, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni.
A kolozsvári neológ zsinagógában meggyújtjákat a gyertyákat a hanukián
Fotó: Sulamita Socea archívuma
„Ezért is nevezzük a hanukát a fények ünnepének, és a gyertyatartón is mindennap eggyel több gyertyát gyújtunk, míg nagy fényt áraszt, és betölti az egész házat. A hanukiát – mely a nyolc napot jelképező nyolc ágból és a sámesznek, úgynevezett »szolgalángnak« helyet adó karból áll – az ablakba vagy az ajtóba tesszük, hogy mindenki lássa, az egyistenhitet szimbolizáló fényt szeretnénk megosztani a nagyvilággal. A hanuka a tanítás ünnepe is egyben, egy példázat arról a zsidóság történelméből, hogyan kell megőrizni a hitet” – fejtette ki.
Fotó: Sulamita Socea archívuma
„A rendszerváltás után kezdtük megtartani az ünnepet, minden évben kiszlév hónap 25. napjától nyolc napon át naplemente után meggyújtunk egy-egy gyertyát, és elmondunk hozzá egy imát. Ahol gyerekek is vannak a családban, ott színesebb az ünnep, mert ők is meggyújtják a gyertyákat a kis hanukiájukon, énekelnek, játszanak a drédellel vagy tenderlivel (hanukakor használt négyoldalú pörgettyű – szerk. megj.), és úgynevezett hanuka geltet, vagyis aprópénzt is kapnak” – tette hozzá.
Mivel a hanuka nem a Tóra előírásain alapuló ünnep, ebben az időszakban dolgozni is lehet, az ünnepi asztalra pedig a megszokott kóser ételek mellett olajban sült szufganiot, azaz fánk vagy szív alakú, édes vagy sós krumplitésztából készült palacsinta, azaz latkesz is kerül. „Mindkettőt olajban sütjük, ugyanis a több mint kétezer évvel történt olaj csodájának a témája végigvonul az egész ünnepen” – magyarázta Sulamita Socea.
A fények ünnepén a drédel is mutatja, hogy „nagy csoda történt ott”.
Fotó: Wikipédia
A drédel négy oldalán egy-egy héber betű (nún, gimel, hé, sin) található, amelyek az ünnep csodáját megfogalmazó „Nész gádol hájá sám ”, azaz „Nagy csoda történt ott” kifejezést jelölik. „Ezenkívül rengeteg ének kapcsolódik a hanukához. Nemcsak a Makkabeus Júdás vezette zsidó csapat győzelmét vagy a nyolc napig tartó gyertyalángok csodáját idézzük fel, hanem éneklünk a fényekről, a hanukai fánkról, a pörgettyűről és mindenről, ami az ünnepi szokásokhoz fűződik” – fejtette ki a kolozsvári klezmerzenekar énekese.
Hozzátette, minden évben a nyolcnapos ünnep egyik napján a zsidó hitközségben is megtartják a hanukát, az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Ilyenkor rendszerint a gyertyák meggyújtását és megáldását követően rövid beszédben felidézik, hogy miért is ünneplik a hanukát, és mi a több mint kétezer évvel ezelőtt történt eseményeknek az üzenete a 21. században élő zsidó ember és az világ számára. Az ünnepség keretében a hősökre emlékeznek, és egy zenés előadást is bemutatnak, mely a zsidók győzelmét a túlerőben lévő szír–görög csapat felett jeleníti meg.
Az előadást a ma körülbelül háromszázötven tagot számláló hitközség művészegyüttese mutatja be. Korábban volt egy fiatalokból álló gyülekezeti kórus is, mely ünnepek vagy más események alkalmából fellépett műsoraival, mára azonban megszűnt az énekkar, néhányan azonban a volt tagok közül közreműködnek a hitközség alkalmain, így a keddi hanukaünnepségen is” – mesélte Sulamita Socea.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
szóljon hozzá!