A fafaragás volt a legnépszerűbb a csittszentiváni kézműves táborban

A népi fafaragás hagyományát a néhai Bandi Dezső néprajzkutató, iparművész elevenítette fel a Maros megyei faluban. Székely Lajos táborvezető elmondta, tulajdonképpen minden alkalom egy megemlékezés.

„Bandi Dezső nagyon fontosnak tartotta, hogy átadja a hagyományos kézműves mesterséget a fiatalabb generációnak. Ezt a szellemiséget szeretnénk megőrizni, hiszen ezáltal élnek tovább az értékeink. Szeretnénk arra is felhívni a gyerekek figyelmét, hogy régen nagyon sok mindent kézzel készítettek, a kézművesség létfontosságú volt. Kézzel készítették a bútorokat, a szőnyegeket, és maguknak készítették el az ékszereket is. Azáltal, hogy itt megismerkedhetnek a kézművesség különböző típusaival, jobban értékelik majd a mesterséget és a művészetet is” – magyarázta a táborvezető.

A faragóműhelyben és a csitt­szentiváni iskola több termében vidám zsivaj uralkodott. A gyerekek teljes odaadással dolgoztak az alkotásaikon, címert faragtak, vagy gyöngyöt fűztek, büszkék voltak kezük munkájára. A hétfőn kezdődött, péntekig zajló táborban mindennap 9-től 13 óráig zajlik a program.

A gyerekek nem alszanak a helyszínen, a szülők mindennap viszik és hozzák őket. Idén körülbelül 130 gyerek vett részt a tevékenységeken, jöttek Marosvásárhelyről, Maroskeresztúrról, Nyá­rádtőről, Me­­zőpanitból, Harcó­ról, Mező­bergenyéből, és persze a helyiek sem maradtak le a foglalkozásokról. A részvétel ingyenes, mivel a helyi önkormányzat és a megyei tanács is támogatta a rendezvényt.

Az alkotónapok nagyon változatos tevékenységeket kínálnak a gyerekeknek. Agyagból készíthettek különböző tárgyakat, volt mandalafestés, ékszerhorgolás, népi motívumokkal való hímzés, szőnyegszövés, üvegfestés, bútorfestés és a fafaragás – utóbbi az egyik legnépszerűbb a gyerekek körében. Székely Lajos elmondta, olyan oktatókat kértek fel a műhelyek vezetésére, akik tapasztalattal rendelkeznek az adott területen. Vannak közöttük helyi pedagógusok, de más településekről is hívtak szakembereket.

Önbizalomnövelő harmonika
Egyik érdekessége a tábornak a mandalafestés volt, ami abból állt, hogy különböző mintákkal ellátott köröket festettek ki. A gyerekek kiválaszthatták a nekik legjobban tetsző mintát, és ezt az általuk választott színekkel festették ki. Hangulatukat, de kreativitásukat is megmutatták ezekben a díszes körökben, végül pedig szakértőkkel együtt elbeszélgettek a színek és formák jelentéséről.

A foglalkozást László Tünde, a Tabula Felnőttképző Központ igazgatója tartotta, aki arról a programról is beszámolt, amelyen a gyerekek jó tulajdonságokat írtak le egymásról.

„Mindenki felírta a nevét egy lapra, majd minden gyerek írása után harmonikaszerűen betűrtük a papírokat, így nem látták, hogy mit írt az előttük levő. Érdekesen alakult a tevékenység, az elején egyszerű tulajdonságokat írtak, végül pedig teljes árnyaltan beszéltünk egymás jó tulajdonságairól. A játék végén felolvasták az összegyűlt pozitívumokat, és egyértelműen szélesebbek voltak a mosolyok, jó benyomást keltett bennük” – mesélte a programvezető.

Saját kincsesláda

A gyerekeket is megkérdeztük, hogy melyik volt a kedvenc tevékenységük, és válaszaikból kiderült, bármilyen területen is szorgoskodtak, az alkotás szabadsága ragadta meg őket. A 11 éves Rigó Eszter egy nap alatt öt munkáját fejezte be. Egyiken egy számára kedves népmesei motívum díszelgett: egy galamb virággal a csőrében.

„Szívesen faragok, nagyon érdekesnek tartom, leginkább népünk motívumait szeretem elkészíteni” – mondta a kislány, aki azt is elárulta, hogy felnőttként is alkotni szeretne majd, lehetséges, hogy festő lesz belőle. Nyárádi István Dávid elmesélte hogyan faragta fába a szebbnél szebb mintákat. A tábor lejártával egy-két munkája szobája falát díszíti majd, de a nagymamáknak is jut ajándékba.

A formák szépsége és a korlátlan lehetőségek tetszenek Váradi Csabának is a faragásban. „Igazából bármit fába véshetek, érdekes formákat készíthetek, ez nekem nagyon tetszik. Ma éppen a szülővárosom, Marosvásárhely címerét faragom” – mesélte a tizennégy éves fiú.

Természetesen nemcsak a faragás kötötte le a gyerekeket, minden terem megtelt érdeklődőkkel. Biriza Gergely Benjámin például az agyagozásért lelkesedett. „Készítettem mindenféle szobrot és egy kincsesládát. Ezt tele fogom tömni kincsekkel, amit a földben találok” – mondta elszántan a kilencéves alkotó.