Hirdetés

A divat alapszabálya: legyen személyre szabott – Keszeg Anna kolozsvári divatkutató trendkövetésről, az erdélyi öltözködésről

Nem egyre megy. A divatkutató szerint tartós, hozzánk illő ruhát válasszunk •  Fotó: pixabay.com

Nem egyre megy. A divatkutató szerint tartós, hozzánk illő ruhát válasszunk

Fotó: pixabay.com

Egyre inkább meghaladott az az elképzelés, hogy a divatot követni kellene, hiszen a trendekről lassan nincs értelme beszélni: túl gyorsan változnak, a kollekciók túl hamar válnak elérhetővé. Keszeg Anna kolozsvári divatkutató, egyetemi tanár azt tanácsolja, gondosan alakítsuk ki öltözködési stratégiánkat.

2018. október 28., 16:372018. október 28., 16:37

2018. október 28., 16:582018. október 28., 16:58

– Az interneten, magazinokban gyakran találkozunk ezekkel a jól hangzó fogalmakkal: stíluskutató, stílustanácsadó, divatszakértő. Mit fednek ezek a kifejezések?

– Ez három külön szakma. A divatkutatás úgy, ahogyan én és az úgynevezett „fashion studies” területe használjuk, arra vonatkozik, hogy a társadalomtudományok általában miként tudják megérteni az öltözködéskultúrát, a divatot és a stílust mint kulturális jelenségeket. Viszont van a stílustanácsadói szakma, és annak a szakértőnek a tudását értjük alatta, aki ruhák által juttatja érvényre az egyént, segít neki, hogy ruhák által juttassa kifejezésre vágyott énképét. És van olyan is, hogy valaki divatszakértő, vagyis a divatot mint iparágat, az azon belüli trendeket, márkaépítési lehetőségeket ismeri, és ezt a tudását ülteti gyakorlatba. Én alapvetően divat iránt érdeklődő kultúrakutatónak tartom magam, de azért ebben az is benne van, hogy van elképzelésem arról, milyen irányba tart a piac, mik a piaci és öltözködésbeli trendek.
 
– És mit jelent egyáltalán az a szó, hogy stílus? Egy parfüm illatát, a divat trendjeit követő egyént, netán az egyéniséget? Mi határozza meg mindezt?

Hirdetés

– A stílus jelentését úgy lehet a legjobban megérteni, ha mellé teszünk két másik fogalmat, az eleganciát és a divatot. Aki elegáns, az a társadalmi elvárásoknak megfelelően néz ki jól, sikeresen, tökéletesen. Aki divatos, az követi a trendeket, és azok függvényében öltözik. Kicsit azt mondja magáról, az újdonsággal való lépéstartás, illetve annak kifejezése, hogy ezekre a cuccokra neki van pénze, fontosabb, mint egyéniségének a megmutatása. A stílusosságot arra az emberre használjuk, aki érti önmagát, jól kommunikálja a saját egyéniségéről szóló üzenetét a kinézete segítségével. A parfüm benne lehet, de annyi minden más is: az például, hogy milyen kulturális termékekre utalunk a ruháink által: filmekre, zenei stílusra, (szub)kultúrákra.

– Mit gondol, mennyire kell követnünk a divatot? Vagy inkább az a jó, ha a saját képünkre szabjuk? Egyáltalán hol a határ a nyájszellem és az egyén stílusa között?

– Alapszabály, hogy szabd a saját képedre. Másként nem megy. Annyira zavaró, amikor valakin egy szezon divatos darabjai közül 2-3 is feltűnik. Egyre inkább meghaladott az az elképzelés, hogy a divatot követni kellene. Ha nem másért, már csak azért is, mert a fenntartható divat térhódítása a gondosan megválasztott alapdarabokra, az úgynevezett kapszulagardróbra fekteti a hangsúlyt. Tartós, szép, jó és hozzánk találó ruhákat érdemes vásárolnunk. Akkor, amikor a körülöttünk levő „fast fashion” kínálat mindent biztosít, csak épp a tartósat, szépet, jót nem. (A fast fashion kifejezés arra a folyamatra utal, hogy a ruhadarabok tervezési és a kivitelezési folyamata gyorsabban és kevésbé költségesen zajlik le annak érdekében, hogy az aktuális trendekhez igazodó öltözékek megfizethető összegért kerüljenek a boltok polcaira – szerk. megj.) Tehát alaposan körül kell nézni és gondosan ki kell alakítani az öltözködési stratégiánkat. Érdemes visszatérni a házi, klasszikus gyártáshoz, a varrónőhöz, a helyi tervezőkhöz és piacokhoz.

– Hogyan látja, mi jellemző az erdélyi magyarok öltözködésére, stílusára, divatszokásaira? Miként azonosulnak a divattal, vagy miként nem alkalmazkodnak hozzá?

– Mindig megállapítom, hogy az erdélyi magyarok nem követik a divatot. Kultúrtörténetileg bonyolult folyamat ez, mert az is mögötte van, hogy a divat értékes voltát a mi kultúránk nem ismerte fel. De nemcsak a divat van ebben a helyzetben, a televízióról sem hittük el például, hogy lehet kulturális rendeltetése. Az erdélyi magyarok a tartós, funkcionális darabokban hisznek, hegymászó szerkóra, sportruházatra költenek.
 
– Milyen különbségek észlelhetőek a nőknél, a férfiaknál öltözködés terén?

– Ez ismét csak kulturális adottság, hogy mi, erdélyi – és nemcsak – magyarok a divatot a nők dolgának tartjuk. Pedig a 19. század előtt a divat éppen annyira volt a férfiak dolga, mint a nőké, sőt bizonyos értelemben inkább a férfiak dolga volt. Erdélyben még mindig bevettnek érzem azt a meggyőződést, hogy a férfiakkal szemben annyit várunk el: korrektül öltözzenek, ami kizárja az ápolatlan külsőt és az excentrikus darabokat egyaránt. Illetve az is erős elvárás, hogy a nők – főként alkalmakkor – igyekezzenek nőiesen kinézni. Pedig az „androgün” külső öltözet a mai öltözködéskultúrában nagyon elterjedt.

– Sokszor hallani mostanában azt is, hogy a férfiaknál megfigyelhető egyfajta „elnőiesedés” nőknél pedig a „férfiasodás”. Hogyan látja ezt a divatszakértő?

– Mindig is nagyon hittem a nemek közötti egyenlőségben, sőt radikálisan. Ahogy korábban is jeleztem, a kortárs tervezőknél erősen megfigyelhető a nemek öltözködési kódjainak közelítése. Ha azt mondjuk, elnőiesedés/elférfiasodás, azzal már azt is mondjuk, hogy az az igazi, amikor még a férfiak nem nőiesedtek el, a nők nem férfiasodtak el. Ez a rossz kiindulópont. Sok olyan férfiismerősöm van, akiknél az öltözködés a magukról való beszéd fontos eszköze egy olyan kultúrában, ahol a nőknek van inkább joguk önmagukról beszélni. Az öltözködés adhat szabadságot. Nekem például férfinadrágban tanítani nagyon jó érzés: mintha felvenném általa azokat a szerepeket, amelyeket olyan sokáig csak férfiak tölthettek be. Én hordom a nadrágot. Egyébként az én életemben – és szerintem sokak életében – a divat jóval több, mint kiegészítő. Kulturális állásfoglalás. A ruhákkal nagyon gyorsan tudunk üzenni másoknak a számunkra fontos értékekről, a dolgokhoz való hozzáállásunkról. Csak persze ehhez az kell, hogy a másik értse is, amit üzenünk. Az öltözködés hihetetlenül jó játék, amit minden reggel el lehet játszani: milyen képet rakunk össze magunkról reggel? Hogyan mutatjuk meg az aznapi hangulatunkat, terveinket az összeállításunkkal? Nekem a nehezebb napokon a reggeli öltözet kialakítása az „én-idő”: nagyon sok energiát ad.
 
– Mi lesz a 2018/2019-es téli divat, és milyen trendek várhatóak 2019-re?

– Sokat emlegetik ma a divatiparban, hogy trendekről lassan nincs értelme beszélni: túl gyorsan változnak a trendek, a kollekciók túl hamar válnak elérhetővé. És hozzánk is eljutnak: a fast fashion márkák kínálatában ugyanis ezek nálunk is megjelennek. Néhány elemet nyilván ki lehet emelni, de a fenntarthatóság és megbízható minőség szempont marad. Divatos például az állatminták teljes palettája a leopárdmintától a zebracsíkig és kígyómintáig. Ehhez kapcsolódóan a western elemei szintén hódítanak a kalapokkal, csizmákkal, rojtos darabokkal, kockás ingekkel. A természetes inspirációk mellett erős ellenpontként jelennek meg a neonszínek, csillámló felületek (akár az előbbi trenddel kombinálva) és a túlméretezett, nem természetes formák: mindez a nyolcvanas évek formavilágából inspirálódik. Én nagyon örülök ennek a trendnek: a nyolcvanas években nőttem fel, imádom a széles vállú darabokat, mosott, magas derekú farmereket. Kicsit a hetvenes évek is velünk marad még: fodros ruhák, ingruhák formájában. Amit viszont nem tudom, hogy át fogunk-e venni, az a báránybőr kabátok divatja. Az én gyerekkoromban annyira elterjedt volt ez a műfaj, talán túl közel van hozzánk, még benne a szekrényeinkben, a szüleink fiatalkori képein. Szóval egyszerre látszik a nagyon természetes és a nagyon mesterséges formák, színek, szabásvonalak iránti igény. Valahogy úgy mondanám, hogy egyszerre lehetünk tehenészlányok-fiúk és „gumicukrok” ezen a télen. Ha követjük a trendeket.

Tőkés Hunor

Keszeg Anna
Divatkutató, kultúrakutató, szakterülete a vizuális kultúra, vizuális kommunikáció, populáris látványkultúra, divatelmélet és divattörténet. Érdeklődési területe a romániai populáris kultúra és a médiakultúra. 1981-ben született Tordán, Franciaországban és Magyarországon végezte tanulmányait. Jelenleg a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika, Közigazgatás és Kommunikációtudományok Karán oktat.

Tőkés Hunor

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

Dallamok Krónikája: játssz velünk és bulizz ingyen a Double Rise Fesztiválon!

Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!

Dallamok Krónikája: játssz velünk és bulizz ingyen a Double Rise Fesztiválon!
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Jótanácsok kánikula idejére

A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.

Jótanácsok kánikula idejére
Jótanácsok kánikula idejére
2026. június 25., csütörtök

Jótanácsok kánikula idejére

2026. június 25., csütörtök

Miközben Erdélyben is egyre nagyobb a forróság, Nyugat-Európában emberéleteket követel a kánikula, melegrekordok dőlnek meg

Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.

Miközben Erdélyben is egyre nagyobb a forróság, Nyugat-Európában emberéleteket követel a kánikula, melegrekordok dőlnek meg
2026. június 24., szerda

Elena Ceaușescu mélyen eltitkolt balesete – Igazság volt vagy városi legenda?

Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).

Elena Ceaușescu mélyen eltitkolt balesete – Igazság volt vagy városi legenda?
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Figyelmeztetés a nyaralóknak: kellemetlen fertőzést okozó baktérium terjed a tengerpartokon

A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.

Figyelmeztetés a nyaralóknak: kellemetlen fertőzést okozó baktérium terjed a tengerpartokon
2026. június 21., vasárnap

Kovászos uborka kezdőknek és haladóknak, avagy egy titok és egy régi emlék nyomában

Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.

Kovászos uborka kezdőknek és haladóknak, avagy egy titok és egy régi emlék nyomában
2026. június 20., szombat

A klubvendégek szeretete tartja fiatalon a 82 éves Laci bácsit

Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.

A klubvendégek szeretete tartja fiatalon a 82 éves Laci bácsit
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Újabb cukiságbombák a nagyváradi állatkertben: két kistigris vár „örökbefogadóra”

Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.

Újabb cukiságbombák a nagyváradi állatkertben: két kistigris vár „örökbefogadóra”
2026. június 17., szerda

Ha tehetné, Erdélybe költözne Románia lakosságának jó része

Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.

Ha tehetné, Erdélybe költözne Románia lakosságának jó része
2026. június 14., vasárnap

Valóban félni kell a naptól? Amit a D-vitaminról, az UV-sugárzásról és a bőrrákról tudni érdemes

Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.

Valóban félni kell a naptól? Amit a D-vitaminról, az UV-sugárzásról és a bőrrákról tudni érdemes
Hirdetés
Hirdetés