A csepeli erdőben talált négy halott közül kettő halálának körülményeire már van magyarázat

Életellenes bűncselekmények

Sajtóértesülések szerint az eddig őrizetbe vett gyanúsítottak vallomásai alapján a csepeli erdőben talált négy halott közül kettő halálának körülményeire már van magyarázat. Meg nem erősített információk szerint a kolónia egyik tagja fagyállót ivott, és a mérgezés végzett vele, társai pedig elásták a holttestet. Később egy másik hajléktalan zsarolni kezdte őket, hogy elárulja titkukat a rendőrségnek. Neki ezért kellett meghalnia: társai állítólag halálra szurkálták – írják a lapok. Szombatig hat ember került előzetes letartóztatásba a Csepel-szigeten néhány napja kihantolt négy holttesttel összefüggésben – mondta korábban Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója. A rendőrség szerint „egyértelmű, hogy az életellenes bűncselekmények elkövetése köthető a kihantolási hely közelében élő hajléktalanokhoz, illetve a velük kapcsolatba hozható, hajléktalan életmódot folytató személyekhez”. Mint a Magyar Nemzet írja, a történtek vizsgálatát az indította el, hogy egy Magyarországon élő székely fiatalember a rendőrséghez fordult, mondván: az említett helyszínen kirabolta, megkínozta és nyakig elföldelte őt egy délszláv származású ismerőse, illetve annak roma társasága. A beszámoló után a hatóság elfogta az elkövetőket, majd a szerbnek, később macedónnak titulált rabló felajánlotta a nyomozóknak, hogy megmutat négy elásott holttestet a bűncselekmény helyszínén. A napokig tartó helyszíni szemle végeztével valóban négy holttestet ástak ki a szakemberek, ám az áldozatok személyazonossága – hivatalosan – még nem tisztázott. A több méter mély sírgödör közvetlenül a roma pár hevenyészett kunyhója mellett volt, egyelőre nem tudni, hogy ők szolgáltak-e bármilyen információval a halottakról a nyomozóknak.

A nagy port felvert ügyben továbbra is hírzárlat van érvényben, Csizner Zoltán, az NNI igazgatója szombaton újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a Csepelen történtek mögött az elkövetői és a sértetti oldalon is a környéken élő hajléktalanok állnak. Az NNI igazgatója „tényközlő nyilatkozatában” elmondta, hogy a négy holttestet még nem sikerült azonosítani.

A hajléktalanok bizalmatlanok

Ha tudtak is a csepeli erdőben zajló gyilkosságokról, akkor sem biztos, hogy jelentették volna a rendőrségnek az ott élő hajléktalanok, egy szociális munkás szerint a telepeken élők bizalmatlanok a hatóságokkal, és egymást is alig ismerik. A csepeli önkormányzat megpróbálja felszámolni a telepeket, de a gyilkosság magánterületen történt, az ott élőket csak kérni tudják, hogy távozzanak. Nem meglepő és nem szokatlan, hogy a csepeli erdőben élő hajléktalanok eddig nem működnek együtt a rendőrökkel – mondta az Origónak Aknai Zoltán, a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány munkatársa.

„Ha megkeresik őket a rendőrök, lehet, hogy segítenek, de maguktól nem jelentenek semmit a hatóságoknak” – mondta Aknai. Az NNI vezetője szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, a hajléktalanok eddig nem működtek együtt a rendőrökkel, nem jelentik be, ha valaki eltűnik a környezetükből, pedig az áldozatok között lehetnek közülük valók is. Aknai szerint az erdőben élő emberek már csak életformájukból adódóan sem jelentik, ha valaki eltűnik közülük. Ezek a közösségek sokszor ideiglenesen verődnek össze, de általában még az egy helyen, akár egy kunyhóban lakók között sincs szoros kapcsolat. A szakember szerint jellemző az is, hogy ezek az emberek nagyon bizalmatlanok, ezért is választják az egyáltalán nem biztonságos erdei életmódot ahelyett, hogy igénybe vennék a szociális ellátórendszert, a hajléktalanszállókat, a melegedőket, az ingyenes ételosztást. Többségüknek van valamilyen jövedelme: vagy nyugdíj, segély, amit kijártak maguknak, vagy munkából keresnek pénzt. Nagy részük valószínűleg feketén dolgozik, vagy például gyűjtögetésből, újságárulásból tesz szert valamennyi bevételre.