
Képünk illusztráció
Fotó: Csermák Zoltán
A ciprusi Páfosz és a spanyolországi Sevilla viselheti a Turizmus Európai Fővárosa címet 2023-ban, a szlovéniai Kranj pedig a jövő év Kiváló Európai Úti Cél címet nyerte el – tudatta az Európai Bizottság illetékes irodája csütörtökön.
2022. november 10., 21:222022. november 10., 21:22
A tájékoztatás szerint az idei pályázaton 13 ország 29 városa versengett a Turizmus Európai Fővárosa címért. A Kiváló Európai Úti Cél cím elnyerésére 20 város pályázott.
A European Capital of Smart Tourism nevet viselő turisztikai kezdeményezés célja, hogy támogassa a fenntartható és innovatív turisztikai fejlesztéseket, és minél szélesebb körben ismertesse meg az intelligens turizmus nyújtotta előnyöket.
A kezdeményezés az európai városok mint idegenforgalmi célpontok kiemelkedő eredményeit négy kategóriában ismeri el: fenntarthatóság, hozzáférhetőség, digitalizáció, valamint kulturális örökség és kreativitás.
A díjat az Európai Bizottság 2018-ban hozta létre. Első alkalommal, 2019-ben a finnországi Helsinki és a franciaországi Lyon, 2020-ban a svédországi Göteborg és a spanyolországi Málaga, 2022-ben pedig a franciaországi Bordeaux és a spanyolországi Valencia viselhette a címet.
A kiválasztott pályázóknak az EU megjelenési lehetőséget, promóciós támogatást nyújt, illetve marketingeszközöket biztosít, például média- és online kampányokat, audiovizuális anyagokat, brosúrákat, tájékoztató füzetek létrehozását, turisztikai rendezvényeken való részvételt.
A Kiváló Európai Úti Célok címet Magyarországon 2007-ben az Őrség (a legjobban fejlődő vidéki úti cél), 2008-ban a Hortobágy (a legjobb élő hagyományokat őrző úti cél), 2009-ben az Írottkő Natúrpark (a legjobb ökoturisztikai úti cél), 2010-ban a Tisza-tó (a legjobb természetes vizű úti cél), 2011-ben a Mecsek (a legjobb ipari értéket őrző és megújító úti cél), 2013-ban Kaposvár és a Zselic (a legjobb akadálymentes úti cél), 2015-ben a Mecsek Zöldút (Magyarország legízletesebb úti célja), 2017-ben pedig a Középkori templomok útja (Magyarország legígéretesebb kulturális úti célja) viselte.
A kiválasztott városok kezdeményezése példa lehet más települések számára az együttműködésre az érdekelt felek és ágazatok között – tették hozzá.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
szóljon hozzá!