Trump verbális ágyútüzei

Trump verbális ágyútüzei

Egy biztos: Donald Trump világszerte megváltoztatta a médiahasználati szokásokat. Mire ébredünk reggel? Mit küldött a Twitteren? Kit dicsér, és kit szid? Kit fenyeget, és kit gúnyol?

Krónika

2017. február 12., 15:292017. február 12., 15:29

Semmi sem változott azóta, hogy elnökjelöltből elnök lett, sőt üzenetei még fontosabbak, még jobban odafigyelnek rájuk. Trump 140 karakteres verbális ágyútüzét közvetlenül a népre és a hívekre zúdítja – írja a Dpa tudósítója. Ez a korlátozott jellegű háború az elnök számára a mindennapok részévé vált. Az MTI beszámolója szerint a legszokatlanabb és a legjelentéktelenebb alkalmat sem hagyja ki, hogy szidja a „lúzer” New York Timest, „a hamis híreket közlő CNN-t”, az ABC-t vagy az MSNBC-t.

„A legbecstelenebb sajtó” – az ilyen és ehhez hasonló megállapítások olyan könnyedséggel csúsznak ki a száján, mint másén a „Hogy vagy?” Trump fenyegeti a gazdag hagyományokra visszatekintő NPR-t és az Amerika Hangját. Az újságírók szerinte a legalantasabb életformát választó emberek, söpredék. Az sem volt mindennapi, amivel a napokban Tampában előjött. Terrortámadásoknál lenyelik a híreket – mondta Trump katonák előtt. Forrást vagy bizonyítékot nem említett a világ leghatalmasabb embere. A Fehér Ház később előállt egy 78 merényletet felsoroló listával, amelyekről állítólag nem kielégítően számoltak be. Köztük a berlini, a párizsi és a nizzai merényletről. Van egy közszájon forgó mondás: a háború első vesztese az igazság.

Az amerikai médiumok védekeznek. Nem harapnak rá mindenre, erejüktől függően beszámolnak arról, ami van. A The New York Times megerősítette fehér házi stábját, a The Washington Post szintén. Alig múlik el nap kiszivárogtatások, apró drámák, kötekedések nélkül, ami a korábbi időkben napokig beszédtéma volt. Manapság a figyelem rövid, aztán lapoznak, jöhet az új téma. Trump, ha kell, mesterien tereli át a közfigyelmet valami másra. Mi a fontosabb? Az „alternatív tényekről” folyó vita vagy a kemény szakpolitikai diskurzus az éghajlatról, a pénzügyekről, az oktatásról, az egészségügyről. Tanulmányok mutatják ki, hogy Trump taktikája, a médiumok becsületének megkérdőjelezése híveinek táborában igencsak hat. Másrészt sokak számára az elnök háborúskodása a médiával csak távoli dörej a keleti partról. Ezek az emberek Fox Newst néznek, és Breitbartot olvasnak. A The New York Timest, a CNN-t vagy az MSNBC-t figyelemre sem méltatják.

Másként van ez Trumpnál. Minden twitterezés ellenére az amerikai elnök a televízió gyermeke. Tökéletesen uralja a médiumot. Kevés dolog van, ami számára fontosabb a televíziónál. A The New York Times és mások arról cikkeznek, hogy Trump számára a televízió a realitás egyfajta magasabb rendű bizonyítéka. Amiről nem számolnak be, nem létezik. Az átlagamerikai naponta öt és fél órát néz televíziót. Az elnök arra is alapozza stratégiáját, hogy lehetőleg minél több időt tölt el a kamera előtt. A kitartóan futó képek egy dolgos, serény elnök képét közvetítik. Neil Postman médiakutató a következőképpen fogalmazza meg aggályait: „A televíziónál nem az a problematikus, hogy szórakoztató témákat prezentál, hanem az, hogy minden témát szórakoztatásként tálal.”

Ami a feliratozást vagy a kamerák előtt elhangzott rövid nyilatkozatot illeti, ezeknél hiányzik a rákérdezés lehetősége. Ez sokak számára a politikai PR, semmint újságírás, de mégis közvetítik, mintha törvény írná elő. A rákérdezések azonban gyakran hiányoznak a Trump-interjúkból is. Amikor az elnök az ő Amerikáját egy sorba helyezi Oroszországgal, amikor gyorsan véget vet az Obamacare-nek, elődje egészégügyi reformjának, a Fox News például az egészet kérdés nélkül hagyja. A rossz szakmai munka számos helyen nem javult a választások óta.

Néhány dolog változott a Fehér Ház napi briefingjein. Sean Spicer szóvivő rövidebb tájékoztatókat tart, ami önmagában nem lenne rossz. Spicer megengedi a kérdéseket, láthatóan nyomás nehezedik rá, amikor válaszol, válaszai gyakran nagyon élesek. A kérdéseket már nemcsak az első vagy a második sorban ülő „nagyok” tehetik fel, Spicer egyre gyakrabban szólít fel kisebb médiumokat kérdések feltételére, a bulvársajtó képviselőit vagy az erősen konzervatív sajtó képviselőit is. Most már online is oda lehet kapcsolni. Skype-konferenciák sok helyütt már a mindenna­pok részévé váltak, a Fehér Házban újdonságnak számítanak. Legalább két-három rádiós és televíziós tud most Ohióból, Texasból vagy Floridából kérdezni. A Fehér Ház sajtóegyesülete dicséri a nagyobb változatosságot, bárcsak a kérdések is jobbak lennének.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban