Közel egy évtizeden át Angela Merkel német kereszténydemokrata kancellár határozta meg az irányt Európában. Az euróválságra a tömb válaszát Berlinben fogalmazták meg.
2016. szeptember 24., 15:222016. szeptember 24., 15:22
Ez volt a helyzet a Kelet-Ukrajnára vonatkozó minszki megállapodás és a migránskérdésben született EU-török egyezség esetében is. Ám a múlt hétvégi pozsonyi EU–csúcs megmutatta, hogy Merkel mélyülő otthoni bajai, amelyet a kereszténydemokraták gyászos szereplése a vasárnapi berlini tartományi választáson is igazolt, erodálja befolyását a német határokon túl – írja a Reuters hírügynökség.
„Merkel a menekültválság nyomán felfedezi, hogy nincs túl sok barátja Európában. Márpedig barátokra és szövetségesekre van szüksége egy sor kérdésben” – közölte egy valamikor befolyásos EU-tisztségviselő, aki szorosan együttműködött a kancellárral az euróválság idején. A hivatalos személy, aki nem járult hozzá neve közléséhez, azt mondta, hogy nem lát alternatívát Merkellel szemben, sem pártjában, a CDU-ban, sem Németországban, sem Európában.
Ám úgy vélte, hogy az ellenállás a német vezetéssel szemben csak növekedni fog. Merkel a német pénzügyi szigor és a nyitott európai határok „arca” – két olyan politikáé, amelyek energiával töltik fel a populista pártokat szerte az Unióban, s néhány európai fővárosban azt is suttogják, hogy azok talán döntő szerepet játszottak az EU-ból való kilépést pártolók győzelmében a brit referendumon.
Mindazonáltal annak esélyei, hogy Merkel megpróbálja negyedik mandátumát is megszerezni a jövő évi választásokon, jók. Van esélye, dacára annak, hogy pártját egy sor tartományi választáson kudarc érte, és civakodás folyik bajor szövetségesével, a Keresztényszociális Unióval a kancellár befogadáspárti migránspolitikája miatt.
Szokatlanul önkritikus hétfői sajtókonferenciáján Merkel elismerte, hogy megosztottság tapasztalható Európában a menekültkérdésben. Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy pályázik-e újra a kancellári posztra, ám ha igen, s ha nyer, már egy odahaza és Európában egyaránt meggyengült politikus foglalja el majd a tisztséget.
Ennek következményi lehetnek számos európai fronton. Berlin már most visszalépésre kényszerül a gazdaságpolitikában, kénytelen elfogadni az uniós költségvetési szabályok hatástalanságát a deficitszabályok megszegőivel, például Spanyolországgal és Portugáliával szemben, kénytelen fejet hajtani az Európai Központi Bank „könnyű pénz” politikája előtt.
Merkel Pozsonyban beismerte, hogy kudarc érte a migránskvóta kérdésében: egy évig próbálta meggyőzni EU-partnereit, hogy fogadjanak el migránskvótákat, de most beleegyezett abba, hogy befogadja a kelet-európai országok „rugalmas szolidaritásra” vonatkozó javaslatát. Ennek ellenére Orbán Viktor magyar miniszterelnök szükségét látta annak, hogy (Merkel) politikáját „önsorsrontónak és naivnak” nevezze, és elítélje.
A német befolyás következő tesztje az EU egybentartása lehet az Oroszországra az ukrán válság miatt kirótt szankciók ügyében. Hivatalos személyek magánbeszélgetésekben elismerik, hogy alternatívákról kénytelenek gondolkodni a minszki megállapodás ellenében, amelynek teljesítéséhez a szankciók feloldását kötik. „A kérdés az, hogy miként formáljuk át Minszket valami mássá. Az egész egyre frusztráló gyakorlattá válik, amelynek politikai ára van az érintettek számára” – közölte egy tisztségviselő.
Matteo Renzi olasz miniszterelnök és Orbán Viktor az EU-n belül azok csoportjához tartozik, amely erősen kételkedik a Krím félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai felkelők támogatása miatt Moszkvára két évvel ezelőtt kirótt gazdasági és pénzügyi szankciók kérdésében. Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén a Reutersnek adott interjújában „hatástalannak” és az EU számára károsnak nevezte a szankciókat. Szerinte Oroszország a minszki vállalások teljesítésében többet tett, mint Ukrajna.
Merkel és az EU számára a következő nagy erőpróba a Brexit, azaz a britek kilépése az Európai Unióból. Merkel a júniusi brit referendum óta azt részesítette előnyben, hogy Londonnal olyan megállapodást érjenek el, amely közel tartja a briteket az EU-hoz. Ám a német kancellárnak itt is erős ellenszéllel kell megküzdenie, különösen francia részről. A franciák azt mondják, hogy a kilépést olyan fájdalmassá kell tenni a britek számára, amilyen fájdalmas csak lehet.
Berlin és Párizs évtizedeken át a szorosabb európai integráció motorja volt, s ez a két politikai központ tarthatja magánál annak kulcsát is, hogy az Unió miként birkózik meg a széthullás új időszakával. Viszonyuk azt is meghatározhatja, hogy Merkel továbbra is fontos szerepet fog-e játszani a politika alakításában Európában, vagy egy meggyengült, elszigeteltebb figurává válik. François Hollande, a jelenlegi francia elnök lojálisan Merkel mellett állt Pozsonyban, de szinte mindenki arra számít, hogy Hollande tavasszal távozik hivatalából.
Amennyiben helyére Alain Juppé, a korábbi centrista miniszterelnök kerül, egyesek esélyt látnak Merkel számára, hogy bizonyos fokig helyreállítsa a konszenzust és a két ország meghatározó szerepét Európa irányításában. Amennyiben azonban a francia választások győztese a korábbi elnök, Nicolas Sarkozy lesz, minden nyitott kérdéssé válhat. Amikor 2007 és 2012 között az egyikük Berlinben, a másikuk Párizsban kormányzott, a rögös start után, a válság elleni küzdelem éveiben egyre közelebb kerültek egymáshoz, s a végén már csak Merkozyként emlegették őket.
Az elmúlt hónapokban azonban Sarkozy számos fontos kérdésben Merkel ellenében pozicionálta magát, legyen szó a menekültekről, a nemzeti önazonosságról, Törökországról, Oroszországról, a Brexitről vagy akár a klímaváltozásról. „Az árok Merkel és Sarkozy között széles lett. Megválasztása nagy probléma lehet Merkel számára” – mondta egy tekintélyes német hivatalos személy.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
szóljon hozzá!