Boros Miklós és Killyéni András a könyvbemutatón
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bár minden fontos kolozsvári iskolának érdekes a sport- és testnevelés-története, illetve gyakran izgalmas kapcsolatok fedezhetőek fel, a Báthory István Elméleti Líceum azért emelkedik ki ezek sorából, mert tulajdonképpen az egyetlen, ahol több száz éves folytonosságról lehet beszélni – hangzott el a gimnázium sporttörténetéről szóló kötet keddi bemutatóján.
2021. december 14., 18:472021. december 14., 18:47
Három évig tartó, lelkesen végzett munka eredményeként került ki a nyomdából a Testnevelés és sport a Farkas utca 2. szám alatt című kötet Killyéni András sporttörténész szerkesztésében, melyet kedden mutattak be a Kincses Kolozsvár Egyesület székhelyén. Az eseményen csak a sajtó képviselői voltak jelen, ám a szerzők reményei szerint 2022-ben egy nagyobb szabású, nyilvános esemény is követi majd.
A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum és elődiskoláinak sport-, illetve testnevelés-történetének megírása a tanintézet 2020-ban elhunyt igazgatójának, Vizi Imrének volt az ötlete. A kötetnek három szerzője van: Páll Szabó Ferenc a Báthory elődiskoláinak sportéletét kutatta és ismertette részletesen, Killyéni András a 19–20. századra koncentrált, míg Boros Miklós az elmúlt 30-40 év, a kommunizmus utolsó éveinek, a változást hozó kilencvenes éveknek és az új évezrednek kiemelkedő történéseit, sportolóit mutatta be.
Killyéni András elmondta, hogy a járványhelyzet sokszor, sok szempontból megnehezítette a kutatómunkát, hiszen az elmúlt években volt, hogy a kolozsvári levéltár és a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár is bezárta kapuit az olvasók, kutatók előtt, illetve a gyakran idős interjúalanyokkal sem volt könnyű megszervezni a találkozásokat. A szerző-szerkesztő azt is kiemelte a felvezetőben, hogy
ahol mind a jelenlegi diákok szülei, mind pedig a volt diákok, illetve a volt és jelenlegi tanárok kiállnak, cselekednek, ha „tenni kell az iskoláért”. Killyéni András kiemelte, hogy a pályázati úton befolyt összegek mellett a volt báthorys diákok segítsége, anyagi támogatása is sokat jelentett; Székely Tibor nevét, aki az iskola egykori sportolója volt, külön kiemelte. „Az ember egyszer az életben az iskoláért el kell hogy végezze ezt a munkát. Nem biztos, hogy másodszor nekifognék, mert nem volt ez egy egyszerű feladat” – hangsúlyozta Killyéni András.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A szerkesztő arra is kitért, hogy nem könnyű egy iskola sport- és testnevelés-történetének nekifogni, hiszen nem lehet csak úgy belevágni mindenféle felvezető, háttér nélkül, így kiemelten hálás Páll Szabó Ferencnek azért, hogy megírta az iskolatörténetet, úgy, hogy az szépen bevezesse a kötet többi fejezetét. Páll Szabó Ferenc, aki doktori dolgozatát a jezsuita egyetem történetéből írta, kiemelte, hogy bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a sport a modern kor jellemző tevékenysége, már a 16. századtól kezdve beszámolnak a források különböző testmozgásformákról, sporttevékenységekről.
Boros Miklós sportújságíró, lapunk volt munkatársa kiemelte, hogy bár az általa kutatott és leírt korszak rendelkezik a leggazdagabb forrásanyaggal, nagyon jól van dokumentálva,
A képekkel gazdagon illusztrált kötet idézeteket és visszaemlékezéseket is tartalmaz, például egy hatvanas évekbeli városi kézilabda-bajnokságról és egy jégkorongbajnokságról, amely az iskola udvarán kialakított jégpályán zajlott. Az egykor atletizáló Egyed Emese irodalomtörténész, valamint az egykor röplabdázó Panek Kati színésznő visszaemlékezése is helyet kapott a kötetben, akárcsak Hoch Sándor sorai.
Killyéni András hangsúlyozta, hogy szerinte nehéz lenne, illetve talán nem is lehet az iskola sportéletének kiválasztani egy „aranykorát”: minden korszakát, szakaszát érdemes a saját kontextusában, történelmi keretében vizsgálni. Az 1880-as években Albert Károly az erdélyi sportoktatás, versenyszervezés egyik úttörője volt, de az 1910-es évek nagyszabású versenyei is kiemelkedőek, ahogy az is, hogy
De ki lehet emelni a hatvanas, hetvenes éveket is, amikor olyan diákok végeztek, mint a gerelyhajító olimpikon Zörgő Éva vagy Pap János, a Nemzetközi Vívószövetség egykori technikai igazgatója. A hetvenes években indultak a sportosztályok, ami szintén egy sajátos korszakot jelentett – ide járt (bár végül más iskolában érettségizett) például Gyöngyösi Zsolt, Szabó Gabriella olimpiai bajnok atléta férje és nemzetközi szinten elismert edzője.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A kilencvenes évek szintén jelentős korszak volt, tulajdonképpen az infrastruktúra kiépítésének időszaka, melyet Soós Ilona, Beke Lajos és Habala Mária testnevelő tanárok neve fémjelzett. Ugyancsak érdemes kiemelni a 2000-es illetve a 2010-es évek röplabdasikereit, melyek Mihály Béla nevéhez, tevékenységéhez kötődnek.
Killyéni András, aki saját bevallása szerint a kolozsvári Református Kollégium sporttörténetének megírása által vált sporttörténésszé, kiemelte, hogy bár minden fontos kolozsvári iskolának érdekes a sport- és testnevelés-története, illetve gyakran izgalmas kapcsolatok fedezhetőek fel,
A kötet szerzői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi feltételek nagyon sok lehetőséget adnak a diákoknak a sportolásra, bár tény, hogy a kilencvenes évektől kezdve tulajdonképpen elvált, eltávolodott az iskolai és a versenysport, utóbbi ma már a klubok „sajátja”. A szerzők szerint a testnevelés, illetve az iskolai sport presztízse változó, sok tényezőn – igazgató, tanárok, szülők – múlik, de a Báthory István Elméleti Líceumban szerencsére jelenleg lelkes, elhivatott testnevelőtanár-gárda dolgozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sokkal többe kerül Románia legnagyobb sportcsarnoka, mint ahogyan azt tervezték: a bukaresti kormány rábólintott az eleve méregdrága, erdélyi „Colosseumnak” is nevezett brassói sportlétesítmény új sarokszámaira.
A Craiovai Universitatea nyerte a labdarúgó Román Kupát, miután a szerda esti nagyszebeni döntőben tizenegyesekkel 6–5-re legyőzte a Kolozsvári „U”-t.
Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.
Öt újonc került be a magyar labdarúgó-válogatott idei második keretébe.
Két iskolát is felkeresett Kolozs megyében Bölöni László egykori labdarúgó és mesteredző, hogy diákoknak meséljen életútjáról, a futballról, sikerek és kudarcok feldolgozásáról.
Rendhagyó módon mindhárom rendező országban, sorrendben Mexikóban, Kanadában és az Egyesült Államokban is rendeznek nyitóünnepséget a június 11-én rajtoló labdarúgó-világbajnokságon.
Nyolcadikosként már az európai supermoto-élmezőnyben versenyez a temesvári Szabó Márk, aki dobogós lett az Eb szezonnyitóján. A fiatal motoros a Krónikának beszélt a kemény munkáról, az iskola és sport egyensúlyáról, valamint a jövőbeli terveiről.
Elveszítette az elődöntőt és bronzérmes lett Románia női asztalitenisz-válogatottja a londoni világbajnokságon.
Gheorghe Hagit hétfőn hivatalosan is beiktatták a román labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi tisztségébe. A bemutatáson a veterán világklasszis úgy fogalmazott: óriási megtiszteltetés és egyben nagy felelősség számára Romániát képviselni.
A tavalyelőtt bronzérmes magyar női kézilabda-válogatott a nagyváradi csoportban szerepel majd a decemberi Európa-bajnokságon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!