Nincsenek támogatói a romániai utánpótlás-nevelésnek, annak pedig kevés az esélye, hogy Romániában futballakadémiákat hozzanak létre, ugyanis az túl sokba kerül – hangzott el a Történelem a pályán című tárlat szerda esti kolozsvári fórumán.
2013. november 21., 16:152013. november 21., 16:15
A gyerekekkel és ifikkel foglalkozó kolozsvári labdarúgóedzők beszélgetésén – amelyet A romániai utánpótlás nevelése és problémái címmel hirdettek meg – Fikker Ferenc, az Ardealul-labdarúgóiskola oktatója, Tatár Tamás, a Liviu Antal-focisuli edzője, Mezey János, a Kolozsvári CFR ifjúsági csapatának trénere és Könczei Soma, a Dribli Erdélyi Gyerekfociklub alapítója osztotta meg gondolatait, a moderátor Boros Miklós kolozsvári sportújságíró volt.
A beszélgetés kezdetén valamennyi szakember egyetértett abban, hogy a gyerekek számára a foci szeretete a legfontosabb, illetve az, hogy minél többen sportoljanak, hiszen annál nagyobb a merítési lehetőség a versenysport számára. Osztoztak azon a véleményen is, hogy az utánpótláscsapatokkal szemben támasztott túlzott elvárások, az eredménykényszer a képzés rovására megy.
Mezey János kifejtette: Romániában teljesen más a gyerekek versenyeztetése, mint Nyugaton. Jelenleg ugyanis csak 10 éves kortól, 7 plusz 1-es felállásban, 60-szor 40 méteres pályán rendeznek nekik hivatalos bajnokságot. Könczei Soma ugyanakkor hozzáfűzte: a gyerekek számára minden mérkőzés egyforma, így versenyeztetésnek a barátságos meccsek és kisebb a labdarúgótornák is megfelelnek.
Fikker Ferenc ugyanakkor arról értekezett, hogy Romániában jelen pillanatban nem lehet futballkultúráról beszélni, ugyanis nincs egységes képzési rendszer, mint például Hollandiában. Szemléltetésként hozzáfűzte: a tulipánok hazájában legalább 12-13 edző azzal foglalkozik, hogy valamennyi utánpótlásedzővel beszélnek, a gyerekeket pedig egy közös táborba viszik, ahol azonos képzést kapnak.
Mezey János szerint egy akadémia alapítása és működtetése mintegy 15-20 millió euróba kerülne, és csak akkor érdemes belevágni, ha legalább 4-5 évre elegendő pénz, és legalább hét futballpálya áll rendelkezésre.
A trénerek ugyanakkor elmondták: a tehetséges gyerekek toborzása is gondot jelent számukra, hiszen ha például a szülők más városban laknak, nagyon nehéz megoldani a gyerek utaztatását, a bentlakás megoldásáról nem is beszélve.
A Krónika kérdésére Fikker Ferenc elmondta: természetesen a gyerekek különböző családi háttere is gondot okoz, hiszen konfliktusforrás a kicsik között. Ugyanakkor Könczei Soma szerint, ha már egész kicsi koruktól fogva ismerik egymást a gyerekek, akkor tudják ezt kezelni.
Mezey János hozzátette, a jelentkezéskor egyik társadalmi osztály képviselői sincsenek többségben, de később már inkább a tehetősebb szülők gyerekei maradnak meg a csapatban, hiszen az utaztatások költségeit többnyire ők tudják vállalni. Azonban arra is volt példa, hogy az egyik nagyon tehetséges szamosújvári gyereknek „kijárta” a klubnál, hogy fizessék az ingázását.
A Történelem a pályán című, a magyar–román válogatott futballmérkőzések történetét bemutató tárlat pénteken 17 óráig tekinthető meg Kolozsváron a sétatéri Kaszinó épületében, ahová a többnyelvűséget népszerűsítő Igen, tessék! mozgalom és a szociológusokat tömörítő Max Weber Szakkollégium szervezésében jutott el a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet kiállítása.
A tárlatot kísérő előadások zárónapján 17 órától Balázs Előd szociológus, a BBTE magiszteri hallgatója az európai átigazolásokról, majd Szilágyi Andrea Réka szociológus a kolozsvári szurkolói mintákról értekezik. Az ezt követő, utolsó előadás címe Fociológia, avagy futball és társadalom: a témát Péter László szociológus, a BBTE szociológia és szociálismunkás-képző karának oktatója, illetve Gábora Attila szociológus, a BBTE magiszteri hallgatója járja körül. A beszélgetést Csata Zsombor szociológus, egyetemi oktató moderálja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas büntetésekkel akarják a romániai sportklubokat arra kényszeríteni, hogy a csapatsportokban legalább 40 százalékban hazai játékosakat küldjenek pályára a hivatalos mérkőzéseken – írja a Sport.ro hírportál.
A magyar csapatot drámai körülmények között 3-2-re legyőző és így a csoportban második ír labdarúgó-válogatott az európai vb-pótselejtező elődöntőjében Csehországban lép pályára a csütörtöki sorsolás alapján.
Belgium, Ausztria, Skócia, Spanyolország és Svájc is kijutott a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra kedden.
Negyedik csoportmérkőzését is megnyerte a címvédő Ferencváros a férfi vízilabda Bajnokok Ligájában, Nyéki Balázs vezetőedző tanítványai kedden a Nagyváradi VSK vendégeként 17-5-re diadalmaskodtak, így már biztosan ott lesznek a negyeddöntős körben is.
A német és a holland válogatott kijutott a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra, miután az európai selejtező utolsó, hétfői fordulójában előbbi gólzáporos meccsen verte a szlovákokat, míg utóbbi a litvánokat győzte le.
A magyar labdarúgó-válogatottra 2026-ban hat Nemzetek Ligája- és négy felkészülési mérkőzés vár.
„Egy vb-vel tartozunk nektek és magunknak!” – írta Szoboszlai Dominik a közösségi médiában hétfőn azt követően, hogy a magyar labdarúgó-válogatott vasárnap az írektől hazai pályán elszenvedett 3-2-es vereséggel lemaradt a jövő évi világbajnokságról.
A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség – első világbajnokára emlékezve – negyedik alkalommal adta át hétfőn a Monspart Sarolta-díj a tájfutásért elismerést, az idei díjazott Szép Zoltán erdélyi sportriporter, volt versenyző lett.
Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.
A magyar labdarúgó-válogatott a 96. percben kapott góllal 3-2-es vereséget szenvedett vasárnap az ír csapattól a Puskás Arénában rendezett világbajnoki selejtezőmérkőzésen, így harmadik lett a csoportjában és sorozatban tizedszer maradt le a vb-ről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!