HIRDETÉS

Focival katalizált ellenállás: a labdarúgás közösségszervező erejéről írt könyvet Péter László szociológus

Kiss Előd-Gergely 2017. október 23., 10:36 utolsó módosítás: 2017. október 23., 13:58

A legkeményebb diktatúrák sem tudják megtörni az emberek közösségszervező erejét – derül ki Péter László kolozsvári sportszociológus hamarosan megjelenő, angol nyelvű könyvéből.

Fotó: Kémenes Árpád

A szerző által a kiadók „Arsenáljaként" emlegetett Palgrave Macmillan gondozásában jelenik meg hamarosan angol nyelven Péter László kolozsvári sportszociológus Tiltott labdarúgás Ceaușescu Romániájában című könyve, amely a labdarúgás társadalomformáló erejét és a hanyatló diktatúrát mutatja be nyugat-európai olvasóknak.

A kötet egyik fontos következtetése, hogy még a legkeményebb diktatúrák sem tudják megtörni az emberek közösségszervező erejét.

HIRDETÉS

Minderről hétvégén, a Bolyai Társaság és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem által, Interdiszciplináris párbeszéd címmel idén már hatodik alkalommal megszervezett konferencián számolt be a sportszociológus.

Azt követően a Krónikának elmondta: a kötet ötlete még 2014-ből származik, amikor egy finn egyetemen járva találkozott egy tallini professzorral. Amikor elmesélte neki, hogy gyermekkorában ő is részt vett a hegyi meccsnézéseken, érdesnek találta az eseménysorozatot, és úgy gondolta, hogy arról érdemes lenne könyvet írni a nyugati közönségnek.

Péter hozzátette, 2015-ben Gyergyócsomafalván voltak a BBTE diákjaival szakmai gyakorlaton, amikor már a könyv megírására készülve – lévén, hogy a Gyergyói-medence egyik központja volt a székelyföldi meccsnézéseknek – az első terepkutatást végezte.

Ekkor körülbelül 35-40 interjút készített a hegyi meccsnézésekről, az ezekből írt esettanulmányt pedig – mint lapunkban már beszámoltunk róla – egy kolozsvári konferencián mutatta be.

Fotó: Kémenes Árpád

Akkor értelemszerűen még csak az előzetes eredményekről számolhatott be, ám ezután megkereste őt a svájci Springer kiadócsoporthoz tartozó Palgrave egyik szerkesztője, hogy megjelentetnék a könyvét. Abban már nem csak a Gyergyócsomafalván, hanem a Kolozsvár környékén és Dél-Erdélyben elvégzett kutatási eredményei is szerepelnek.

Hiánypótlás és összetartozás

Péter László elmondta: a székelyföldi esettanulmány után már látta kutatásainak főbb irányait, azaz hogy médiafogyasztásról, azon belül is az illegális körülmények között külföldi médiatermékek fogyasztásáról fog szólni.

Igazából meccsnézésről beszélünk. Ennek egyik dimenziója, hogy az emberek pótolni szerették volna azt a hiányt, amely a román tévében a 80-as években beállt"

– magyarázta. A labdarúgó-Európa-bajnokságok és világbajnokságok mérkőzéseit akarták nézni az emberek függetlenül attól, hogy székelyföldiek, Kolozsvár környékiek vagy dél-erdélyiek. „A meccsnézések másik dimenziója etnikai, amely Kolozsváron is megjelent. Bár nem annyira hangsúlyosan, mint a Székelyföldön, de az emberek egy része magyarként magyar meccseket akart nézni 1982-ben és 1986-ban, amikor a válogatott kijutott a világbajnokságra” – részletezte.

Szerinte ez nyilván a magyar közösségi összetartozást, kollektív tudatot erősítette.

Ami a székelyföldi kutatásaim során talán csak egy erős hipotézis volt, és amelyet az emberek megerősítettek a Kolozsváron, illetve Dél-Erdélyben készült több mint száz interjúban és 300 informális beszélgetésben, az az, hogy tekinthetjük ezt a kommunista diktatúrával szembeni harcnak, egyfajta csendes tiltakozásnak”

– fejtette ki a szociológus.

Fotó: Kémenes Árpád

Kérdésünkre elmondta: a nemzetközi közönség számára az lehet érdekes, hogy a könyvben elmeséltek kiegészítik azt a meglehetősen kevés szakirodalmat, amely a 80-as évek Romániájára vonatkozik, egyfajta alternatív társadalomtörténetet kapnak a labdarúgás prizmáján keresztül. „Pluszhozadéka, hogy ebben kis történetek vannak, a megélt élethelyzetekből kiindulva, alulról mutatja a 80-as évek romániai társadalmát. Ilyen szempontból egyedi, mert ilyen szakirodalom nincs” – magyarázta Péter.

Életre szóló szeretetközösségek

A könyvből egyébként kiderül, hogy a diktatúrában a sportnak milyen fontos társadalomszervező ereje volt, amelyet az elitek, a Ceaușescu házaspár messze lebecsült akkor, és a mérkőzések tévés közvetítéseit levették a műsorról. „Ezt én nagy hibának tartom egyébként az ő részükről, ami így utólag nézve nagyon jó volt, mert delegitimálta a rendszert, erősítette a rendszerrel szembeni bizalmatlanságot, a vele szemben táplált negatív érzéseket, az ellenállást katalizálta.

Másodsorban, ami nagyon érdekes, hogy a totalitarizmusról szóló szakirodalommal ellentétben – amely arról beszél, hogy a diktatúrák mindig atomizálják az embereket, és olyan mértékben leépül a bizalom, hogy az emberek többé nem akarnak együttműködni, mert félnek a megtorlástól –

azt sugallja, hogy a romániai társadalomban voltak olyan tartalékok egészen 1989-ig, amelyek az embereket képesek voltak mobilizálni, hogy a diktatúra akaratával szemben megszervezzék ezeket a közösségi együttléteket"

– ecsetelte sportszociológus.

Rámutatott: akadnak olyan speciális helyzetek, amikor az emberek a diktatúrában éppen hogy nem részeikre bomlanak, hanem képesek összefogni egy nemes cél érdekében.

Fotó: Kémenes Árpád

Hozzáfűzte: könyve talán attól lehet érdekes a nyugat-európai olvasóknak, hogy a kisemberek nézőpontjából nyújt betekintést a 80-as évek Romániájába, és aláhúzza a labdarúgás rendkívül fontos társadalomszervező erejét, amelyet az akadémiai szféra még mindig lebecsül.

A populáris zene és a sport az, ami a legmélyebben beágyazott a társadalomban, ez a kommunista Romániában is így volt”

– tette hozzá. A diktatúrák sem tudják teljesen kiölni az emberekből a közösségszervezés ösztönét – értett egyet felvetésünkkel Péter László.

Ezek a hegyi meccsnézések olyan szeretetközösségeket hoztak létre, amelyekre az alanyok ma is igazán nagy szeretettel és mély beleéléssel emlékeznek.

A gyűlölet is benne van, hiszen ezeknek az embereknek van közös ellenségük, de ezzel párhozamosan a generációk közötti, illetve társadalmi státusokból fakadó ellentétek, sőt az interetnikus feszültségek is tompultak” – magyarázta a sportszociológus, akinek a kötete ugyan még nem került ki a polcokra, de több online áruháznál már lehet előrendelni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS