HIRDETÉS

„Égedelem” zágoni kislányból olimpiai bajnok – Csinta Samu megírta Szabó Kati világhírű tornász „életregényét”

Bíró Blanka 2018. január 14., 13:42 utolsó módosítás: 2018. január 14., 14:15

Szabó Kati 50. születésnapján mutatják be Sepsiszentgyörgyön a székelyföldi sport egyik legnevesebb személyiségéről szóló, Az ötödik szer című kötetet.

Élő legenda. Szabó Kati négy aranyérmet nyert a Los Angeles-i olimpián Fotó: Vargyasi Levente

Január 22-e a magyar kultúra napja és a négyszeres olimpiai bajnok tornász Szabó Kati születésnapja is. Ezen a napon a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nagytermében mutatják be Csinta Samu Az ötödik szer című kötetét, a Szabó Katiról írt „életregényt”. A rendhagyó könyvbemutatón a már 25 éve Franciaországban élő Szabó Kati is jelen lesz, majd két nap múlva Budapesten is találkozhat a közönség a szerzővel és főszereplőjével.

Sok minden sürgette a könyv megszületését

A tornasport egyik legnagyobb alakja a háromszéki Zágonban született, Sepsiszentgyörgyön egy sportcsarnok viseli a nevét, és a különben is sportszerelmes Csinta Samu – lapunk volt főszerkesztője – már azóta figyelemmel követi pályafutásának alakulását, amikor 1983-ban Budapesten berobbant a világ élvonalába, és csárdásegyvelegre táncolva meghódította a közönséget. Az író lapunknak felidézte, hogy 2016-ban, amikor Szabó Katit az erdélyi magyar középiskolás sportolimpia szervezői a rendezvény díszmeghívottjának választották, leporolta a saját emlékeit, és egyre erősebb volt benne a késztetés, hogy könyvet írjon a sportoló életéről.

HIRDETÉS
Sok minden kezdte sürgetni a könyv megjelenését, annál is inkább, mert Kati idén január 22-én tölti az 50. életévét”

– idézte fel Csinta Samu, aki az elmúlt év tavaszán kezdte a dokumentálódást, a beszélgetéseket, melyek alapján végül összeállt a könyv.

Csinta Samu kötetében elsősorban Szabó Kati emlékeit idézik fel, de rengeteg tanú is megszólal Fotó: Biró István

Magyar szó az onești-i „tornászkombinátban”

A kötetben elsősorban Szabó Kati emlékeit idézik fel, hiszen „mégiscsak az ő életéről szól”, de ennek az életnek, a pályafutásnak rengeteg tanúja szólal meg, családtagok, tornászkollégák, edző, étkezési asszisztens vagy éppen

az a csángó néni, aki az onești-i „tornászkombinátban” egyedül szólt a románul egyetlen szót sem tudó, alig hatéves kislányhoz magyarul, megpróbált anyja helyett anyja lenni.

Nyilvánvaló, hogy Kati nem tudta felidézni a korai gyerekkorát, hiszen arról alig vannak emlékei, ám tíz évvel idősebb Zita nővére nagyon pontosan fel tudta eleveníteni, miért nevezték Zágonban Utcakatinak, hiszen folyamatosan az úton, az ágak hegyén járt, az a tipikusan „égedelem”, örökmozgó kislány volt, akinek az életében törvényszerűen el kellett érkeznie a megállapításnak, hogy „ezzel a gyerekkel kezdeni kell valamit”.

Így kerültek Zágonból Onești-re, ahol már működött a sok világszintű sportolót kitermelő „tornászkombinát”, és ahol a Károlyi házaspár központi szerepet játszott. Hozzájuk vitték el a szülők az alig hatesztendős Szabó Katit, otthagyták, és ebben a világban maradt 1987-ig – idézte fel Csinta Samu a sportoló pályafutásának kezdetét.

Elmondta, a dokumentálódás során rengeteg olyan benyomás érte, amely az előzetes könyvképét is alakítani tudta. Kati emlékeinek felidézése során rengeteg kérdés felmerült, voltak olyan szilánkok, amelyekről alig voltak benyomásai. Ezért kezdett el párhuzamosan olyan embereket megkeresni, akik a tornász életét ilyen vagy olyan minőségben kísérték.

A barátok, edzők, csapattársak vagy éppen a torna világától távol álló emberek megszólaltatásával mintegy tükröt tartott Szabó Katinak is.

A sokszereplős történetben olyan elemek is felbukkannak, melyek eredetileg nem szerepeltek a szerző „kíváncsiságlistáján”. Csinta Samu elmondta, már induláskor feltételezte, hogy a világbajnoki és olimpiai aranyérmek mögött rengeteg erőfeszítés, munka áll, azt viszont nem tudhatta, hogy a pokoli edzésmunkára még az éhezéssel határos állandó fogyókúra is rátevődött. „Ezek a háttértörténetek hozták az új benyomásokat, amelyekre nem számítottam, de nagyon hálásan fogadtam, és meggyőződésem, hogy sok pluszt adtak a könyvnek” – fogalmazta meg az író.

Fotó: Vargyasi Levente

Csinta a könyvet életregénynek tekinti – Szabó Kati folyamatosan jelen van valamennyi fejezetben, minden felvetett téma, életperiódus, megszólalás kapcsán az ő saját élményei is megjelennek.

Ha az étkezési asszisztens beszélt, kíváncsi voltam, Kati miként emlékszik erre, és ettől még gazdagabb lett a kép.

Különösebb ellentmondások nem voltak, de másként élte meg a szakember, akinek most, hatvan felett is rémálmai vannak arról, hogy folyamatosan pirítja a lányoknak a kenyeret, és az sohasem elég. Az állandó dilemma, hogy mit adhat nekik, hogy ne is hízzanak, de megkapják a vitaminokat, nyomelemeket, hogy tornázni tudjanak” – részletezte Csinta Samu.

Úgy látja, a könyv épp a történetek miatt mutat túl egy sportpályafutás kronológiai felsorakoztatásán,

benne van Kati élete, személyiségének alakulása, azok a hiányosságok, amelyeket az okozott, hogy hatéves kora óta nem élt a családjával, vagy hogy amikor többszörös olimpiai és világbajnokként belépett a civil életbe, rá kellett döbbennie, hogy a tornán kívül semmihez sem ért.

„Életek, emberek és sorsok, valamint olvasmány iránt érdeklődők számára jó szívvel tudom ajánlani ezt a könyvet” – összegez Csinta Samu, aki a Szabó Katival való találkozásra is biztat, hiszen mint mondta, Katinak nemcsak a mondandója, hanem egész lénye megindító.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS