Merthogy az amcsi mágnások és pénzes emberek az autójukból hívták a kisasszonyt, vagy nagyasszonyt, vagy valaki mást. Vagy az ügyfelet. Persze később az amerikai kormányzat makacsul ellenezte a hordozható telefonkészülékek országos üzembehelyezését, de ez már rég történt, a helyzet azóta gyökeresen megváltozott. Maholnap, ha nem vigyázunk, a bilin trónoló óvodások is mobiltelefonon hívják anyut, aput, az óvó nénit, a bébiszittert, nagyit, vagy aki éppen kéznél van, hogy: Kééész vagyoook!…
A helyzet a tekintetben is változott, hogy az imént emlegetett amerikai filmek óta eltelt harmincadik esztendőtől errefelé már nem volt érdekes a mobiltelefon, mert már mindenkinek van. Hát akkor minek, hogy ő is mindenkihez hasonló legyen? Emígyen érvelt mindig, pedig milyen jó lett volna, ha néha elérhető, és a család munkában levő tagjai hazaszólhatnak, hogy: Most már odateheted az ebédet, mert háromnegyed órán belül otthon vagyunk, ebédeljünk együtt. Vagy: légy szíves hozd el a legkisebbik manót az óvodából, mert ma késünk egy kicsit. Vagy ehhez hasonlók. Ő nem és nem. De csak addig, amíg az alsó szomszéd őszi nagytakarításkor ki nem rámolta a fiókját. Az alsó szomszéd tudniillik elektronikus műszerész, minden mütyürt megszöszmötöl, ami csak áramot zabál, alacsony-, vagy magasfeszültségűt, egyen- vagy váltóáramút, mindegy. Nos, egy ölnyi, rég letett zsebtelefon-készülékkel állított be az alsó szomszéd, hogy: Válassz, amennyi kell, neked ingyen adom. Megiszunk egy kupa bort.
Azóta neki is van mobiltelefonja. Most már ő is felhívhatná az autóból a titkárnőt, mint egy amcsi olajmágnás, de nem teszi. Mert 1. nincs autója, 2. nincs titkárnője, 3. olaja legfeljebb csak a reggeli tojásrántottában, 4. most tanulja a gombok nyomogatását. Már mindenkit fel tud hívni, csak azért boszszankodik még, hogy kivel beszélhet folyton, mert amikor a saját számát hívja, az ócska gép örökkétig foglaltat jelez.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.