Merthogy az amcsi mágnások és pénzes emberek az autójukból hívták a kisasszonyt, vagy nagyasszonyt, vagy valaki mást. Vagy az ügyfelet. Persze később az amerikai kormányzat makacsul ellenezte a hordozható telefonkészülékek országos üzembehelyezését, de ez már rég történt, a helyzet azóta gyökeresen megváltozott. Maholnap, ha nem vigyázunk, a bilin trónoló óvodások is mobiltelefonon hívják anyut, aput, az óvó nénit, a bébiszittert, nagyit, vagy aki éppen kéznél van, hogy: Kééész vagyoook!…
A helyzet a tekintetben is változott, hogy az imént emlegetett amerikai filmek óta eltelt harmincadik esztendőtől errefelé már nem volt érdekes a mobiltelefon, mert már mindenkinek van. Hát akkor minek, hogy ő is mindenkihez hasonló legyen? Emígyen érvelt mindig, pedig milyen jó lett volna, ha néha elérhető, és a család munkában levő tagjai hazaszólhatnak, hogy: Most már odateheted az ebédet, mert háromnegyed órán belül otthon vagyunk, ebédeljünk együtt. Vagy: légy szíves hozd el a legkisebbik manót az óvodából, mert ma késünk egy kicsit. Vagy ehhez hasonlók. Ő nem és nem. De csak addig, amíg az alsó szomszéd őszi nagytakarításkor ki nem rámolta a fiókját. Az alsó szomszéd tudniillik elektronikus műszerész, minden mütyürt megszöszmötöl, ami csak áramot zabál, alacsony-, vagy magasfeszültségűt, egyen- vagy váltóáramút, mindegy. Nos, egy ölnyi, rég letett zsebtelefon-készülékkel állított be az alsó szomszéd, hogy: Válassz, amennyi kell, neked ingyen adom. Megiszunk egy kupa bort.
Azóta neki is van mobiltelefonja. Most már ő is felhívhatná az autóból a titkárnőt, mint egy amcsi olajmágnás, de nem teszi. Mert 1. nincs autója, 2. nincs titkárnője, 3. olaja legfeljebb csak a reggeli tojásrántottában, 4. most tanulja a gombok nyomogatását. Már mindenkit fel tud hívni, csak azért boszszankodik még, hogy kivel beszélhet folyton, mert amikor a saját számát hívja, az ócska gép örökkétig foglaltat jelez.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.