Fotó: A szerző felvétele
2009. január 29., 09:502009. január 29., 09:50
A múzeum Tolerancia Termének robusztus kőoszlopai és évszázados árkádjai alatt kaptak helyet Hadik Gyula kőbe, fába faragott stilizált szobrai, nagyméretű krétarajzai, érméi. Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója felidézte a tárlatnyitón, hogy Benczédi Sándor sepsiszentgyörgyi építésztől kapta meg a Hadik műveit bemutató katalógust, és rögtön tudta, hogy ezeknek a műveknek nem a Gyárfás Jenő Képtárban, hanem erőteljességük és archaizmusuk miatt a Székely Nemzeti Múzeum lovagtermében a helyük. „Olyan természetességgel árad a művészi humánum ezekből a munkákból, mint ahogy a levegőt vesszük” – méltatta a kiállított munkákat Vargha.
A Zárt tömbök nyíltsága tárlat kurátora a kiállító művész fia, Hadik András, aki úgy válogatta össze az anyagot, hogy a művész minden periódusából kerültek be szobrok, térplasztikák, rajzok. A korai és az egészen új művek között is nagy az egység: egy tőről, egy lélegzetről fakadnak, csak a keletkezésük dátuma változó. Hadik minden művében a találékonyság és az anyagtisztelet között egyensúlyoz, kőből, fából alkotott plasztikái nemes egyszerűséggel, emberi melegséggel megformáltak. Plasztikáiban az archaizáló jelleg némi groteszk hangvétellel párosul. Jelentős a művészekről készült portrésorozata is.
Hadik Gyulát 1949-ben sikeres felvételi után osztályidegenként eltanácsolták a Budapesti Képzőművészeti Főiskoláról, ez akár derékba is törhette volna a pályafutását, de ő konok kitartással kereste a lehetőséget a továbblépésre, a tanulásra – ismertette a múzeum igazgatója. „Jó is, hogy néha fejbe vágtak, különben ki tudja, milyen őrült művész lettem volna” – jegyezte meg Hadik Gyula. A nyolcvannégy éves szobrászművész úgy vélekedett, hogy kissé művészetellenes világban élünk, és örömének adott hangot, hogy a kiállítás megnyitójára mégis sokan eljöttek. A tárlat február 27-éig látogatható a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok