Zágoni Balázs (balra) és J. Kovács Judit a budapesti díjátadón
Fotó: Gergely Bea
J. Kovács Judit magyarországi drámapedagógus, a Kerekítő mondókás könyvcsalád megálmodója és Zágoni Balázs kolozsvári író, egyetemi oktató vehette át hétfőn este a budapesti 6SZÍN Teátrumban az idei Janikovszky-díjat.
2023. november 07., 16:492023. november 07., 16:49
2023. november 07., 17:142023. november 07., 17:14
Az elismeréseket Janikovszky János, a Móra Kiadó tulajdonosa, a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány kuratóriumi elnöke nyújtotta át. J. Kovács Judit munkásságát Sándor Ildikó néprajzkutató, mesemondó méltatta. „Ma itt a könyvet és a könyv alkotóját (alkotóit) köszöntjük, ám lássuk és ünnepeljük mindazt, amit a Kerekítő – ahogy köszöntőm elején említettem –, a Kerekítő univerzum jelent: mondókázó, tornázó, táncos foglalkozások, tanfolyamok, foglalkozásvezetők és a módszert alkalmazó szakemberek képzése, mintaintézmények, valamint a Kerekítő-könyveket kézbe vevő, lapozgató családok Kárpát-medence-szerte” – hangzott el a díjátadón.
„Egyszer majd jön valaki, talán már meg is született, jön majd, felnő, és ír egy regényt, vagy talán kettőt is, egy különleges, titokzatos gömbről. Igen, egy gömbről. Okos, filozofikus, izgalmas, kalandos, mély, disztópikus ifjúsági regényt, amelyet a felnőttek is kíváncsian olvasnak, mert olyan gyermeki tudás lesz benne, ami bennük is megvolt egykor, és nem is értik, hová tűnt az évek, a hétköznapok monotóniájában. Egy nap jelentkezik ez a valaki itt a Móránál, és a majdani kollégák tudni fogják, hogy ritka kincsre leltek (…).”
Az elismerés kisplasztikája Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása
Fotó: Gergely Bea
A Janikovszky Éva-díjat az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre 2007-ben azzal a szándékkal, hogy olyan irodalmi és művészeti alkotások alkotóit díjazza, akik a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan mutatják be. Az elismerés kisplasztikája Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Zágoni Balázs író, egyetemi oktató Kolozsváron él családjával. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet, 2012-ben a Színház és Filmművészeti Egyetemen védte meg doktori dolgozatát. Alapítója és 2005-től 2009-ig főszerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2017-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője, 2019-től pedig a kincses városi Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Film és Média Intézetének főállású oktatója: forgatókönyvírást, kreatív írást és filmtörténetet tanít.
A Barni-mesék közül több irodalomtankönyvekbe is bekerült. Kitalálója, sorozatszerkesztője és egyik szerzője a Jánosi Andrea rajzaival megjelenő Kincses Képeskönyv című várostörténeti sorozatnak. Több mint tizenöt gyermek- és ifjúsági könyve jelent meg, ezek közül a Fekete Fény sorozat első kötete, A Gömb három díjat is nyert, köztük 2019-ben az Év Gyerekkönyve lett, ifjúsági regény kategóriában.
J. Kovács Judit angol nyelv és irodalomból diplomázott az budapesti ELTE Bölcsészkarán, majd az akkor induló drámapedagógiai képzésen drámajáték-vezetői képesítést szerzett. Később, a Hagyományok Házában népi kismesterségek játszóház-vezetői tanfolyamot végzett, ahol Sándor Ildikó néprajzkutatótól, a Tücsökringató című kötet szerkesztőjétől tanulhatott ölbeli játékokat, népdalokat, mondókákat. A gyermekeivel otthon töltött kilenc év alatt számos tapasztalatot gyűjtött zenés-tornás foglalkozásokon.
Sokat tanult az I. kerületi Nevelési Tanácsadó logopédusaitól. 2006 őszén, amikor legkisebb gyermeke is átlépte az óvoda kapuját, Mazsola Játszó címmel bábos-énekes tornát indított több helyszínen 1–4 éves korú gyermekeknek. Elsőként bábozott Magyarországon az óvodás kor alatti korosztálynak, rövid, életszagú szösszenetekből építkezve. 2010-től saját mesefigurájával, Kerekítő Manóval folytatódott a játék. Rendszeresen tart szakmai Kerekítő módszertani tanfolyamot és kihelyezett óvodai műhelymunkát határon innen és túl.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!