
Zágoni Balázs (balra) és J. Kovács Judit a budapesti díjátadón
Fotó: Gergely Bea
J. Kovács Judit magyarországi drámapedagógus, a Kerekítő mondókás könyvcsalád megálmodója és Zágoni Balázs kolozsvári író, egyetemi oktató vehette át hétfőn este a budapesti 6SZÍN Teátrumban az idei Janikovszky-díjat.
2023. november 07., 16:492023. november 07., 16:49
2023. november 07., 17:142023. november 07., 17:14
Az elismeréseket Janikovszky János, a Móra Kiadó tulajdonosa, a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány kuratóriumi elnöke nyújtotta át. J. Kovács Judit munkásságát Sándor Ildikó néprajzkutató, mesemondó méltatta. „Ma itt a könyvet és a könyv alkotóját (alkotóit) köszöntjük, ám lássuk és ünnepeljük mindazt, amit a Kerekítő – ahogy köszöntőm elején említettem –, a Kerekítő univerzum jelent: mondókázó, tornázó, táncos foglalkozások, tanfolyamok, foglalkozásvezetők és a módszert alkalmazó szakemberek képzése, mintaintézmények, valamint a Kerekítő-könyveket kézbe vevő, lapozgató családok Kárpát-medence-szerte” – hangzott el a díjátadón.
„Egyszer majd jön valaki, talán már meg is született, jön majd, felnő, és ír egy regényt, vagy talán kettőt is, egy különleges, titokzatos gömbről. Igen, egy gömbről. Okos, filozofikus, izgalmas, kalandos, mély, disztópikus ifjúsági regényt, amelyet a felnőttek is kíváncsian olvasnak, mert olyan gyermeki tudás lesz benne, ami bennük is megvolt egykor, és nem is értik, hová tűnt az évek, a hétköznapok monotóniájában. Egy nap jelentkezik ez a valaki itt a Móránál, és a majdani kollégák tudni fogják, hogy ritka kincsre leltek (…).”
Az elismerés kisplasztikája Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása
Fotó: Gergely Bea
A Janikovszky Éva-díjat az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre 2007-ben azzal a szándékkal, hogy olyan irodalmi és művészeti alkotások alkotóit díjazza, akik a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan mutatják be. Az elismerés kisplasztikája Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Zágoni Balázs író, egyetemi oktató Kolozsváron él családjával. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet, 2012-ben a Színház és Filmművészeti Egyetemen védte meg doktori dolgozatát. Alapítója és 2005-től 2009-ig főszerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2017-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője, 2019-től pedig a kincses városi Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Film és Média Intézetének főállású oktatója: forgatókönyvírást, kreatív írást és filmtörténetet tanít.
A Barni-mesék közül több irodalomtankönyvekbe is bekerült. Kitalálója, sorozatszerkesztője és egyik szerzője a Jánosi Andrea rajzaival megjelenő Kincses Képeskönyv című várostörténeti sorozatnak. Több mint tizenöt gyermek- és ifjúsági könyve jelent meg, ezek közül a Fekete Fény sorozat első kötete, A Gömb három díjat is nyert, köztük 2019-ben az Év Gyerekkönyve lett, ifjúsági regény kategóriában.
J. Kovács Judit angol nyelv és irodalomból diplomázott az budapesti ELTE Bölcsészkarán, majd az akkor induló drámapedagógiai képzésen drámajáték-vezetői képesítést szerzett. Később, a Hagyományok Házában népi kismesterségek játszóház-vezetői tanfolyamot végzett, ahol Sándor Ildikó néprajzkutatótól, a Tücsökringató című kötet szerkesztőjétől tanulhatott ölbeli játékokat, népdalokat, mondókákat. A gyermekeivel otthon töltött kilenc év alatt számos tapasztalatot gyűjtött zenés-tornás foglalkozásokon.
Sokat tanult az I. kerületi Nevelési Tanácsadó logopédusaitól. 2006 őszén, amikor legkisebb gyermeke is átlépte az óvoda kapuját, Mazsola Játszó címmel bábos-énekes tornát indított több helyszínen 1–4 éves korú gyermekeknek. Elsőként bábozott Magyarországon az óvodás kor alatti korosztálynak, rövid, életszagú szösszenetekből építkezve. 2010-től saját mesefigurájával, Kerekítő Manóval folytatódott a játék. Rendszeresen tart szakmai Kerekítő módszertani tanfolyamot és kihelyezett óvodai műhelymunkát határon innen és túl.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!