
Zágoni Balázs (balra) és J. Kovács Judit a budapesti díjátadón
Fotó: Gergely Bea
J. Kovács Judit magyarországi drámapedagógus, a Kerekítő mondókás könyvcsalád megálmodója és Zágoni Balázs kolozsvári író, egyetemi oktató vehette át hétfőn este a budapesti 6SZÍN Teátrumban az idei Janikovszky-díjat.
2023. november 07., 16:492023. november 07., 16:49
2023. november 07., 17:142023. november 07., 17:14
Az elismeréseket Janikovszky János, a Móra Kiadó tulajdonosa, a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány kuratóriumi elnöke nyújtotta át. J. Kovács Judit munkásságát Sándor Ildikó néprajzkutató, mesemondó méltatta. „Ma itt a könyvet és a könyv alkotóját (alkotóit) köszöntjük, ám lássuk és ünnepeljük mindazt, amit a Kerekítő – ahogy köszöntőm elején említettem –, a Kerekítő univerzum jelent: mondókázó, tornázó, táncos foglalkozások, tanfolyamok, foglalkozásvezetők és a módszert alkalmazó szakemberek képzése, mintaintézmények, valamint a Kerekítő-könyveket kézbe vevő, lapozgató családok Kárpát-medence-szerte” – hangzott el a díjátadón.
„Egyszer majd jön valaki, talán már meg is született, jön majd, felnő, és ír egy regényt, vagy talán kettőt is, egy különleges, titokzatos gömbről. Igen, egy gömbről. Okos, filozofikus, izgalmas, kalandos, mély, disztópikus ifjúsági regényt, amelyet a felnőttek is kíváncsian olvasnak, mert olyan gyermeki tudás lesz benne, ami bennük is megvolt egykor, és nem is értik, hová tűnt az évek, a hétköznapok monotóniájában. Egy nap jelentkezik ez a valaki itt a Móránál, és a majdani kollégák tudni fogják, hogy ritka kincsre leltek (…).”
Az elismerés kisplasztikája Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása
Fotó: Gergely Bea
A Janikovszky Éva-díjat az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre 2007-ben azzal a szándékkal, hogy olyan irodalmi és művészeti alkotások alkotóit díjazza, akik a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan mutatják be. Az elismerés kisplasztikája Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Zágoni Balázs író, egyetemi oktató Kolozsváron él családjával. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet, 2012-ben a Színház és Filmművészeti Egyetemen védte meg doktori dolgozatát. Alapítója és 2005-től 2009-ig főszerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2017-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője, 2019-től pedig a kincses városi Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Film és Média Intézetének főállású oktatója: forgatókönyvírást, kreatív írást és filmtörténetet tanít.
A Barni-mesék közül több irodalomtankönyvekbe is bekerült. Kitalálója, sorozatszerkesztője és egyik szerzője a Jánosi Andrea rajzaival megjelenő Kincses Képeskönyv című várostörténeti sorozatnak. Több mint tizenöt gyermek- és ifjúsági könyve jelent meg, ezek közül a Fekete Fény sorozat első kötete, A Gömb három díjat is nyert, köztük 2019-ben az Év Gyerekkönyve lett, ifjúsági regény kategóriában.
J. Kovács Judit angol nyelv és irodalomból diplomázott az budapesti ELTE Bölcsészkarán, majd az akkor induló drámapedagógiai képzésen drámajáték-vezetői képesítést szerzett. Később, a Hagyományok Házában népi kismesterségek játszóház-vezetői tanfolyamot végzett, ahol Sándor Ildikó néprajzkutatótól, a Tücsökringató című kötet szerkesztőjétől tanulhatott ölbeli játékokat, népdalokat, mondókákat. A gyermekeivel otthon töltött kilenc év alatt számos tapasztalatot gyűjtött zenés-tornás foglalkozásokon.
Sokat tanult az I. kerületi Nevelési Tanácsadó logopédusaitól. 2006 őszén, amikor legkisebb gyermeke is átlépte az óvoda kapuját, Mazsola Játszó címmel bábos-énekes tornát indított több helyszínen 1–4 éves korú gyermekeknek. Elsőként bábozott Magyarországon az óvodás kor alatti korosztálynak, rövid, életszagú szösszenetekből építkezve. 2010-től saját mesefigurájával, Kerekítő Manóval folytatódott a játék. Rendszeresen tart szakmai Kerekítő módszertani tanfolyamot és kihelyezett óvodai műhelymunkát határon innen és túl.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
szóljon hozzá!