2012. május 09., 08:282012. május 09., 08:28
Az oktatási államtitkár kifejtette: a héten a tervek szerint lefolytatják a közigazgatási és államtitkári egyeztetést, és utána tárgyalhatja a kormány az előterjesztést. Hoffmann Rózsa idézett egy, a közelmúltban készült, és hamarosan nyilvánossá váló közvélemény-kutatást, amely szerint a magyar lakosság 83 százaléka egyetért abban, hogy hasznos ismeretek oktatása és a felnőttéletre nevelés egyaránt feladata az iskolának.
Az ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint mindössze a válaszadók 4 százaléka véli úgy, hogy az iskola feladata csak a hasznos ismeretek oktatása, és 12 százalék szerint kizárólag a felnőttéletre nevelés tartozik az iskola feladatai közé. Kiemelte: a 2013-ban életbe lépő NAT lényege, hogy szabályozza, milyen nevelési alapelveket kell az iskoláknak betartaniuk, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania.
Az eddigi alaptantervekben meglévő fejlesztési területek új tartalmakkal bővültek, illetve a korábbiak kiegészültek. Fejlesztési terület: az erkölcsi nevelés, a hazafiasságra nevelés, az állampolgárságra, demokráciára való nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztése, a testi-lelki egészségre nevelés. Ilyen terület továbbá a családi életre nevelés, a gazdasági ismeretek oktatása, a fenntarthatóság, a médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása.
Hoffmann Rózsa szerint kétéves munka zárult le, és az új NAT-ot sikerült a vállalt időre megalkotni. Hozzátette: azokat az új ismereteket is tartalmazza, amelyeket a társadalom az utóbbi időben megfogalmazott, ezek vagy önálló tantárgyi keretben, vagy a kötelező tartalmakba építve jelennek meg az iskolák helyi tanterve szerint.
A módosított szöveg nagyobb szabadságot biztosít az irodalomtanároknak a művek kiválasztásánál elsősorban a világirodalomban, főként 9–12. évfolyamon azáltal, hogy csak példákat és nem kötelezően feldolgozandó műveket tartalmaz. Csökkent továbbá a magyar irodalmi művek mennyisége, de alapvetően nem lett kevesebb a tanítandó írók, költők száma.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.