Vlad Ţepeş életét állították a középpontba idén Segesvár háromnapos középkori fesztiválján.
2013. július 29., 18:572013. július 29., 18:57
2013. július 29., 19:382013. július 29., 19:38
Az elmúlt évekhez hasonlóan péntektől vasárnapig újra lovagok szállták meg a várost, amely már 21. alkalommal szervezte meg nyári fesztiválját. A rendezvénysorozaton, amelyen korábban a mitikus varázsló Merlin, illetve Jean D\'Arc történetét is bemutatták, idén egy román történelmi alakot, Vlad Ţepeşt állították a középpontba. A város leghíresebb szülöttét, a kegyetlenkedéseivel hírhedtté vált Vlad Ţepeşt, akit Bram Stoker regénye nyomán világszerte Drakulaként azonosítanak, most egy a külföldiek számára szinte teljesen ismeretlen oldaláról próbálták bemutatni. A rendezők a 15. századi havasalföldi fejedelmet úgy festették le, amilyennek Romániában máig sokan látják: a lovag, aki védelmezte országát a töröktől és jólétet próbált teremteni alattvalói számára. Innen ered az idei fesztivál címe is: Az igazság lovagja.
A fesztivál nagy eseménye volt az esténként a város főterén bemutatott, tűzijátékkal, zenével és tánccal fűszerezett, korabeli hagyományőrző lovagrendek és profi színészek részvételével készített rendkívül látványos előadás. A szervezők saját bevallásuk szerint ezt nem egy a történelmet pontosan rekonstruáló, hanem a korabeli érzéseket megragadó produkciónak szánták. A látogatók nem csak az esti előadáson szórakozhattak: idén hat – négy román, egy bolgár és egy magyar – hagyományőrző lovagrend mutatkozott be Segesváron. A hajdúszoboszlói Crux Alba hagyományőrző lovagrend tagjai – akik már második alkalommal vettek részt a segesvári fesztiválon –Mátyás király híres fekete seregének állítanak emléket, korhű páncélokban és fegyverekkel mutatták be, hogyan küzdhettek test a test ellen a katonák a 15. században.
A küzdelem megjátszott ugyan, de a nézőket nemcsak azért terelik hátra, hogy mindenki jól lásson, hanem azért is, hogy elkerüljék az esetleges baleseteket. A magyar lovagok bemutatóján lőfegyverek is szerepeltek, így a látogatók első kézből tapasztalhatták meg, hogyan kellett megtölteni egy korabeli puskát vagy kisebb ágyút, és az mekkorát szólt, amikor elsütötték. A bemutató egyébként kevésbé erőszakos elemeket is tartalmazott, a társaság hölgytagjai a korabeli divatból adtak ízelítőt az érdeklődőknek. A 2006 óta működő Crux Alba, amelynek tagjai három napon keresztül egy maguk által felállított táborban, korhű körülmények között éltek, azzal is belopta magát az emberek szívébe, hogy sátraik mellett szinte folyamatosan ott rotyogott a gulyás.
A leginkább egy ékszerdobozra hasonlító történelmi belvárost azért nem csak a tömeg moraja és a fegyverek csattogása töltötte meg. A békésebb szórakozásra vágyóknak négy, középkori zenét játszó együttes biztosította a tánchoz a talpalávalót. Akik pedig nem ismerték az évszázadokkal ezelőtti lépéseket, azok rögtönzött zenei vagy táncoktatáson is részt vehettek.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!