
Az erdélyi képzőművészet jelenlegi helyzetéről és jövőjéről szóló vitaindító stratégiatervezetet írta meg Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi képzőművész az RMDSZ kezdeményezésére létrejött Kulturális Autonómia Tanács (KAT) felkérésére.
2014. április 06., 16:582014. április 06., 16:58
A tanulmányt a KAT – az eddigiekhez hasonlóan – szakmai, illetve társadalmi vitára bocsátja. „Két éve alakult meg Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ (EMÜK), melynek célja az 1945 utáni erdélyi művészet feltérképezése, és a még fellelhető hagyatékok összegyűjtésével egy reprezentatív erdélyi kortárs gyűjtemény létrehozása.
Az összerdélyi célzattal létrejött központ munkáját és célkitűzéseit fontos minél szélesebb körben megismertetni a szakma képviselőivel és a közvéleménnyel\" – fejtette ki Székely István, a KAT elnöke, az RMDSZ főtitkárhelyettese.
Székely szerint az erdélyi képzőművészet terén gondot jelent a kortárs művészetekre szakosodott művészettörténések hiánya, ez pedig alapfeltétele egy kritikát gyakorló, dinamikus művészeti életnek. ,,Célzott ösztöndíjak meghirdetésével kell a fiatalok motivációját növelni, érdeklődésüket a kortárs művészettörténet irányába terelni\" – hangsúlyozta a KAT elnöke.
„Az erdélyi képzőművészet trendek és tradíciók között kanyargó bonyolult szövevényét tekintve a problémákat látszólag egyszerű kiszűrni. Viszont rájuk megoldásokat találni még látszólag sem egyszerű. A megoldások meg nem egyértelműek, habár az érdekek látszólag közösek, a műfaj, és az abban alkotók habitusa mégis olyan jellegű, hogy mindig több a kérdés, mint a válasz\" – írta Damokos Csaba vitaindítójában.
Úgy véli, a kiállítótermek többsége nem megfelelő, egy üres tér kiállítótérré, vagy galériává való avanzsálása nem merül ki abban, hogy azt kijelentik róla. „A felsőoktatásba sok diák, nagy létszámú osztályok kapcsolódnak be, ez pedig a műhelymunka rovására megy, nehezebben alakul ki bensőséges mester-tanítvány viszony. És mivel sokan végeznek, a lemorzsolódás is nagyobb. A frissen végzetteknek, fiataloknak kiírt pályázatok kell segítsék egyrészt az integrálódást, másrészt lehetőséget nyújtsanak a bemutatkozásra\" – szögezte le a képzőművész tanulmányában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!