Vita a tankönyvekről és a költészet hasznáról

Sztálin szavaival a lélek mérnökeinek nevezték az árkosi kastélyban felolvasó poétákat, a Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpádot, Bogdán Lászlót és Szonda Szabolcsot, valamint a Kolozsvárról érkezett Király Zoltánt, Gáll Attilát és Farkas Wellmann Endrét.

A kommunizmus idején gyakran fennforgó idézetek nem farsangi tréfa részeként hangzottak el a Ceauşescu egykori kastélyában működő Árkosi Művelődési Központban, hanem az történt, hogy a felolvasás után felvetődött a kérdés: mi haszna a költészetnek? A poétává levésről cinikusan beszéltek a szerzők. Bogdán László szerint Erdélyben a költőnek annyi haszna van, hogy disznóvágáskor oda lehet állítani húst darálni, Király Zoltán pedig a „túljelentkezésre” hívta fel a figyelmet. „Többen vagyunk, mint ahányan kellene lennünk, például csak Nagyváradon nyolcvanhat, magát költőnek valló, alkotó egyed él” – mondta Király.

Az árkosi találkozó az E-MIL székelyföldi felolvasó körútjának utolsó állomása volt, ugyanis szerdán a csíkszeredai Corvina Könyvesházban is fellépett a Kolozsváron élő költők csapata, kiegészülve a liga más tagjaival, Lövétei Lázár Lászlóval, Molnár Vilmossal, Muszka Sándorral és György Attilával, az est házigazdájával. Másnap Kézdivásárhelyre látogatott a kolozsvári trió, és a Maassluis Nyugdíjasklubban Fekete Vincével és Sántha Attilával együtt Borcsa János irodalomkritikus moderálásával olvasott fel a szép számban megjelent közönség előtt.

Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető igazgatója a kézdivásárhelyi találkozót tartotta a legsikeresebbnek. Mint mondta, ott élénk vita alakult ki a magyar irodalomtankönyvek erdélyi fejezetéről. Király ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy létezik olyan erdélyi magyar irodalomtankönyv, amelynek a kortárs irodalommal foglalkozó fejezetében csak néhány, több évtizede íródott művet említenek.

Mint mondta, a legújabb vers, amelyről szó esik, Orbán János Dénes 1996-ban megjelent All My Tomorrows című alkotása, ezért az iskolapadból kikerülő fiatalok intézményes keretek között nem is hallanak az utóbbi évtized irodalmi történéseiről, és sokan nem is hallottak az olyan irodalmi folyóiratokról, mint amilyen a kolozsvári Helikon, a marosvásárhelyi Látó vagy a csíkszeredai Székelyföld.

Király szerint ezért a pedagógusokat sem lehet egyértelműen felelőssé tenni, hiszen a felsőfokú képzés során nekik sincs lehetőségük alaposan tájékozódni a kortárs irodalom alakulásáról. Az E-MIL a mai irodalom népszerűsítéséért nemcsak felolvasó körutakat szervez, hanem egy pedagógusoknak szánt, ingyenes szakmai továbbképzés megszervezése is szerepel a tervei között – árulta el az ügyvezető igazgató.

Várhatóan áprilisban az Árkosi Művelődési Központban neves irodalomtörténészek és kritikusok: Margócsy István, Fried István és Balázs Imre József tart előadásokat a Kovászna és Hargita megyei irodalomtanároknak.