
Fotó: Nicolas Friess
A Mimorózart című nonverbális előadással és kerekasztal-beszélgetéssel ünnepelte 66. születésnapját a kolozsvári Puck Bábszínház a hétvégén, az ünnepségre a hagyományokhoz híven meghívták az intézmény korábbi alkalmazottait is.
2016. február 07., 19:412016. február 07., 19:41
„A múltba tekintünk, amely immár két részre osztható: a rendszerváltás, azaz az 1989.előtti időszakra, valamint a közelmúltra, hiszen azóta eltelt már egy negyed évszázad” – mondta el a Krónika megkeresésére Varga Ibolya, a Puck Bábszínház rendezője.
Kifejtette, nem csupán a 60-as és 70-es évek része a színház történelmének, a rendszerváltás óta eltelt 26 év is heroikus korszak volt. „Akadt olyan periódus, amikor pénz nem volt, és olyan is, amikor a társulat egy része hirtelen elment, majd új emberek jöttek. Rengeteget küzdöttünk és dolgoztunk, hogy fenntartsuk a repertoárt és eljussunk a közönséghez” – mondta el Varga Ibolya. Kérdésünkre, hogy mire emlékszik a legszívesebben a bábszínház újabb kori történetéből, azt válaszolta, azokra az időszakokra, amikor nagyon jó csapat gyűlt össze a társulatban.
„Ilyen volt az 1990-es évek vége, a 2000-es évek eleje, amikor például Rumi László sokat rendezett a bábszínháznál és sikeres előadások születtek. Azóta is műsoron van a Szegény Dzsoni és Árnika, a Plüm-plüm, A világszép nádszál kisasszony, ugyanakkor emlékezetesre sikerült Kovács Ildikó rendező rövid visszatérése, aki ekkor állította színpadra a Micimackót és az Ördögverő jóbarátokat” – fejtette ki Varga Ibolya. Kitért arra is, hogy szivesen emlékszik vissza a Mona Chirilă igazgatósága alatti időszakra, hiszen rendkívül sok külföldi turnét, nagy fesztiválokat szerveztek. A szakma legmagasabb szintű fesztiváljain vettek részt, Pécsett 2007-ben nagydíjat nyertek, ez pedig komoly teljesítmény és nagyon nagy élmény volt – fűzte hozzá.
Varga Ibolya azt is elmondta, elég sok orvosolnivaló gond akad a bábszínház háza táján, például rendbe kellene tenni a kulturális intézmény archívumát. „Az utóbbi 25 év archívuma nagyon hiányos, főleg a magyar társulatéra gondolok. Rendezni kéne az előadásokról megmaradt dokumentációt, valamint a színház alkotóinak szakmai életrajzát is napra késszé kellene tenni” – magyarázta.
Hozzáfűzte, a honlap fejlesztésén is dolgoznak, amellyel évek óta gondjaik vannak, ráférne a korszerűsítés, és jóval több információt kellene tartalmaznia. „Sokáig irodalmi titkára sem volt a bábszínháznak, viszont szerencsére a megyei közgyűlés nemrégiben jóváhagyta az állást. Így most fiatal, lelkes irodalmi titkárunk van Kocsis Tünde személyében, ennek nagyon örülök és támogatni fogom mindenben, amiben csak tudom” – mondta el a rendező.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!