
Fotó: A szerző felvétele
2008. május 19., 00:002008. május 19., 00:00
„Próbáltunk olyan rövid produkciót összeállítani, amely a mindenkori alkotó gondolatait, vívódásait, belső konfliktusait mutatja meg. A művészet, az értékteremtés procedúrájának elválaszthatatlan velejárója az alkotói kétség. Az alapkérdéshez kapcsolódva pedig adott a lehetőség, hogy egyéb problémák felé is irányítsuk a néző figyelmét” – tájékoztatta a Krónikát a darabot rendező Csatlós Lóránt. Mint mesélte, a közelmúltban egyre élesebben szembesült a ténnyel, hogy csökken a színházba járók száma, de egyre kevésbé találnak befogadóra a lírai vagy prózai művek is.
A téma adott volt tehát, és ehhez válogatott verseket a rendező. A fel nem szállt repülőről szóló Félszeg ballada, Kányádi 1977-ben írt verse erős és kifejező metaforája a „mit keres a művész a világban”– kérdésnek. „Döbbenetes és gyönyörű Kányádi Sándor 60-as, 70-es években született verseinek sértetlenül aktuális problémafelvetése. Például az, hogy életet megkönnyíteni szánt víz- és gázvezetékben senki nem látta a szörnyeteget. Régen özönvíz kellett a világvégéhez, ma elég, ha elveszik az áramot” – részletezte a rendezői koncepciót Csatlós. A rendező szerint sok tekintetben visszás az Oberon Csőszínház jelenlegi helyzete: a kultúra „marketingjére” jut a legkevesebb pénz, és ahhoz, hogy egy produkció eladható legyen, annak művészi céljairól kellene lemondaniuk. Hozzátette, panaszra azért nincs okuk, pályázati úton kapnak anyagi támogatást, idén A hitetlen után a Félszeg ballada már a társulat második bemutatója.
A félórás előadást minimális díszlet- és eszközhasználat jellemzi. A szereplők, Petru Anita, Tankó Kincső, Hanyecz Róbert, Hunyadi István és Kocsis Gyula játékukkal, mimikájukkal, mozgásukkal késztetik a nézőt a verssorok továbbgondolására. Az elhangzó szavak és a gesztusok közötti ellentmondás, a kartonlapra írt mondatok, az üres dobozok és álarcok sajátos hangulata a biztosítéka annak, hogy akár szeretik, akár nem a nézők az Oberon új produkcióját, közömbösek kevesen maradnak az előadás iránt.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.