
Fotó: Veres Nándor
Lézergrafikákat, hologramokat, világító dobozokat, festményeket és installációkat, kísérleti és dokumentumfilmeket sorakoztat fel, a fénynek a művészetben való alkalmazását állítja középpontba az a kiállítás, amely szerdán délután nyílik a Csíki Székely Múzeumban.
2016. október 05., 17:022016. október 05., 17:02
A Magyar Művészeti Akadémia és az egri Kepes Intézet által szervezett, Mesterkulcs című tárlat a technikai civilizáció vívmányainak művészi feldolgozását mutatja be. „Ide tartozik a számítógép, az elektronmikroszkóp által mutatott szerkezet, motorok által mozgatott kinetikus művészet vagy az optikát befolyásoló tárgyak használatával készített úgynevezett fényművészet” – világított rá a kiállítás kurátora, Offenbacher Ferenc.
Mint kifejtette, a műfaj egyik megteremtője Moholy-Nagy László fotográfus, konstruktivista festő, aki 1931-ben alkotta meg a fény-tér modulátort, amivel tulajdonképpen megteremtette a fényművészetet. A modulátor egy kinetikus plasztika, fém- és műanyag szobor – a rá vetülő fény pedig a környező falakon színes fényjátékot teremt. A kurátor rámutatott, mi, magyarok nagyon sikeresek vagyunk ebben a műfajban, elég Victor Vasarelyre, az op-art jelentős képviselőjére, Nicolas Shöffer magyar származású francia képzőművészre gondolni, vagy a számítástechnikát mint kreatív médiumot felhasználó Molnár Verára, akinek több műve is látható a kiállításon. Offenbacher hozzátette, a tárlaton látható művek tudományos eredmények alapján születtek, de ezek az eredmények úgy „vannak humanizálva”, hogy a látogató nem feltétlenül gondol arra, miből jöttek létre, hiszen a művész célja az, hogy az egyre komplexebb technikai világot „élhetővé” tegye.
A csíki múzeum öt termében látható a kiállítás, az egyik főleg a fényművészet festészeti részét mutatja be. Kepes György, Molnár Anna, Csáji Attila művei ugyan festmények, de ha változik a fényforrás, változik a festmény is, mert azok a jelek, amelyek a festményen láthatók, különleges fényvisszaverő pigmentet tartalmaznak – fejtette ki Offenbacher. Egy másik teremben hologramok sorakoznak, látható lesz a lézerfény művészi felhasználása, valamint Orosz István installációja, ami az optika játékát mutatja be. A harmadik teremben lightboxokat, vagyis világító dobozokat lehet látni, itt kapott helyet Bukta Imre katonaládába elhelyezett videómunkája is. A többi teremben különböző vetítéseket lehet megtekinteni. „A csíki művésztársadalom számára remélhetőleg kedvcsináló lesz, amit a tárlat bemutat” – összegzett Offenbacher. A kiállítás október végéig látogatható.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!