
Fotó: Veres Nándor
Lézergrafikákat, hologramokat, világító dobozokat, festményeket és installációkat, kísérleti és dokumentumfilmeket sorakoztat fel, a fénynek a művészetben való alkalmazását állítja középpontba az a kiállítás, amely szerdán délután nyílik a Csíki Székely Múzeumban.
2016. október 05., 17:022016. október 05., 17:02
A Magyar Művészeti Akadémia és az egri Kepes Intézet által szervezett, Mesterkulcs című tárlat a technikai civilizáció vívmányainak művészi feldolgozását mutatja be. „Ide tartozik a számítógép, az elektronmikroszkóp által mutatott szerkezet, motorok által mozgatott kinetikus művészet vagy az optikát befolyásoló tárgyak használatával készített úgynevezett fényművészet” – világított rá a kiállítás kurátora, Offenbacher Ferenc.
Mint kifejtette, a műfaj egyik megteremtője Moholy-Nagy László fotográfus, konstruktivista festő, aki 1931-ben alkotta meg a fény-tér modulátort, amivel tulajdonképpen megteremtette a fényművészetet. A modulátor egy kinetikus plasztika, fém- és műanyag szobor – a rá vetülő fény pedig a környező falakon színes fényjátékot teremt. A kurátor rámutatott, mi, magyarok nagyon sikeresek vagyunk ebben a műfajban, elég Victor Vasarelyre, az op-art jelentős képviselőjére, Nicolas Shöffer magyar származású francia képzőművészre gondolni, vagy a számítástechnikát mint kreatív médiumot felhasználó Molnár Verára, akinek több műve is látható a kiállításon. Offenbacher hozzátette, a tárlaton látható művek tudományos eredmények alapján születtek, de ezek az eredmények úgy „vannak humanizálva”, hogy a látogató nem feltétlenül gondol arra, miből jöttek létre, hiszen a művész célja az, hogy az egyre komplexebb technikai világot „élhetővé” tegye.
A csíki múzeum öt termében látható a kiállítás, az egyik főleg a fényművészet festészeti részét mutatja be. Kepes György, Molnár Anna, Csáji Attila művei ugyan festmények, de ha változik a fényforrás, változik a festmény is, mert azok a jelek, amelyek a festményen láthatók, különleges fényvisszaverő pigmentet tartalmaznak – fejtette ki Offenbacher. Egy másik teremben hologramok sorakoznak, látható lesz a lézerfény művészi felhasználása, valamint Orosz István installációja, ami az optika játékát mutatja be. A harmadik teremben lightboxokat, vagyis világító dobozokat lehet látni, itt kapott helyet Bukta Imre katonaládába elhelyezett videómunkája is. A többi teremben különböző vetítéseket lehet megtekinteni. „A csíki művésztársadalom számára remélhetőleg kedvcsináló lesz, amit a tárlat bemutat” – összegzett Offenbacher. A kiállítás október végéig látogatható.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!