Fotó: Veres Nándor
Lézergrafikákat, hologramokat, világító dobozokat, festményeket és installációkat, kísérleti és dokumentumfilmeket sorakoztat fel, a fénynek a művészetben való alkalmazását állítja középpontba az a kiállítás, amely szerdán délután nyílik a Csíki Székely Múzeumban.
2016. október 05., 17:022016. október 05., 17:02
A Magyar Művészeti Akadémia és az egri Kepes Intézet által szervezett, Mesterkulcs című tárlat a technikai civilizáció vívmányainak művészi feldolgozását mutatja be. „Ide tartozik a számítógép, az elektronmikroszkóp által mutatott szerkezet, motorok által mozgatott kinetikus művészet vagy az optikát befolyásoló tárgyak használatával készített úgynevezett fényművészet” – világított rá a kiállítás kurátora, Offenbacher Ferenc.
Mint kifejtette, a műfaj egyik megteremtője Moholy-Nagy László fotográfus, konstruktivista festő, aki 1931-ben alkotta meg a fény-tér modulátort, amivel tulajdonképpen megteremtette a fényművészetet. A modulátor egy kinetikus plasztika, fém- és műanyag szobor – a rá vetülő fény pedig a környező falakon színes fényjátékot teremt. A kurátor rámutatott, mi, magyarok nagyon sikeresek vagyunk ebben a műfajban, elég Victor Vasarelyre, az op-art jelentős képviselőjére, Nicolas Shöffer magyar származású francia képzőművészre gondolni, vagy a számítástechnikát mint kreatív médiumot felhasználó Molnár Verára, akinek több műve is látható a kiállításon. Offenbacher hozzátette, a tárlaton látható művek tudományos eredmények alapján születtek, de ezek az eredmények úgy „vannak humanizálva”, hogy a látogató nem feltétlenül gondol arra, miből jöttek létre, hiszen a művész célja az, hogy az egyre komplexebb technikai világot „élhetővé” tegye.
A csíki múzeum öt termében látható a kiállítás, az egyik főleg a fényművészet festészeti részét mutatja be. Kepes György, Molnár Anna, Csáji Attila művei ugyan festmények, de ha változik a fényforrás, változik a festmény is, mert azok a jelek, amelyek a festményen láthatók, különleges fényvisszaverő pigmentet tartalmaznak – fejtette ki Offenbacher. Egy másik teremben hologramok sorakoznak, látható lesz a lézerfény művészi felhasználása, valamint Orosz István installációja, ami az optika játékát mutatja be. A harmadik teremben lightboxokat, vagyis világító dobozokat lehet látni, itt kapott helyet Bukta Imre katonaládába elhelyezett videómunkája is. A többi teremben különböző vetítéseket lehet megtekinteni. „A csíki művésztársadalom számára remélhetőleg kedvcsináló lesz, amit a tárlat bemutat” – összegzett Offenbacher. A kiállítás október végéig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!