Az első világháború kitörésének 100. évfordulója adta az apropót a Maros Művészegyüttes új előadásához – az Imádság háború után című háborús líra táncszínházi produkció nemcsak az időseknek, de a fiatalabb közönségnek is szól.
2014. szeptember 22., 20:002014. szeptember 22., 20:00
A Maros Művészegyüttes az utóbbi években előszeretettel mutat be tematikus produkciókat, volt már mesejáték, rockballada a repertoárjukon, most történelmi témájú népi előadással jelentkeznek.
A háborús lírát – amelynek premierjét szeptember 26-án, pénteken 19 órától tartják az együttes kövesdombi székházában – Varga János koreográfus jegyzi, aki 1998-tól dolgozik a Maros Művészegyüttessel, táncjátékot sem először visz színpadra a csapattal.
„A mostani előadáshoz rengeteg közismert népdalt, katonadalt dolgozott fel Varga János kérésére Bonczó István zeneszerző, aki kimondottan népdalok feldolgozásával foglakozik. Olyan katonadalokról van szó, mint például a Kimegyek a doberdói harctérre – ezt ismeri a közönség is. Emellett prózai szövegek is megjelennek a darabban, lövészárkokban született háborús naplók és frontkatonák háborús visszaemlékezései, versek. A táncot pedig egyfajta testbeszédként használja Varga János, vagyis a prózai szövegeket alátámasztják, felerősítik a táncjelenetek” – mondja az előadásról az együttes művészeti vezetője, Varró Huba, aki azt szeretné, ha a táncképekkel sikerülne a fiatalokat és az időseket is megszólítani.
Hozzáteszi: az autentikus folklórt Varga János úgy dolgozza át, hogy azt a laikusok is megértik. Az előadás a katonák mindennapjait mutatja be, azt, hogy amikor nem harcol, akkor mulat a baka, de azt a belső vívódást is megjeleníti, amelyen keresztülmennek a harcosok, beleőrülve a fölösleges csatározásba. A szövegrészeket két meghívott színész, Benedek Botond és Tollas Gábor adja elő – ez is újdonság az együttes életében, hogy nemcsak táncosok, hanem színészek is közreműködnek az előadás megteremtésében.
Barabási Attila igazgató szerint éjjel-nappal folynak a próbák, a szabadságukról is hamarabb visszajöttek a táncosok, pedig már tavasszal nekiláttak az előadás próbáinak. A táncszínház azonban nem a legkönnyebb műfaj, főleg úgy, hogy jó néhány fiatal, friss táncos csatlakozott az együtteseshez. Az előadás premierjét követően Imádság háború utánt szeptember 30-án kedden játsszák, 13 órától ugyancsak a kövesdombi székházban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!