
Az első világháború kitörésének 100. évfordulója adta az apropót a Maros Művészegyüttes új előadásához – az Imádság háború után című háborús líra táncszínházi produkció nemcsak az időseknek, de a fiatalabb közönségnek is szól.
2014. szeptember 22., 20:002014. szeptember 22., 20:00
A Maros Művészegyüttes az utóbbi években előszeretettel mutat be tematikus produkciókat, volt már mesejáték, rockballada a repertoárjukon, most történelmi témájú népi előadással jelentkeznek.
A háborús lírát – amelynek premierjét szeptember 26-án, pénteken 19 órától tartják az együttes kövesdombi székházában – Varga János koreográfus jegyzi, aki 1998-tól dolgozik a Maros Művészegyüttessel, táncjátékot sem először visz színpadra a csapattal.
„A mostani előadáshoz rengeteg közismert népdalt, katonadalt dolgozott fel Varga János kérésére Bonczó István zeneszerző, aki kimondottan népdalok feldolgozásával foglakozik. Olyan katonadalokról van szó, mint például a Kimegyek a doberdói harctérre – ezt ismeri a közönség is. Emellett prózai szövegek is megjelennek a darabban, lövészárkokban született háborús naplók és frontkatonák háborús visszaemlékezései, versek. A táncot pedig egyfajta testbeszédként használja Varga János, vagyis a prózai szövegeket alátámasztják, felerősítik a táncjelenetek” – mondja az előadásról az együttes művészeti vezetője, Varró Huba, aki azt szeretné, ha a táncképekkel sikerülne a fiatalokat és az időseket is megszólítani.
Hozzáteszi: az autentikus folklórt Varga János úgy dolgozza át, hogy azt a laikusok is megértik. Az előadás a katonák mindennapjait mutatja be, azt, hogy amikor nem harcol, akkor mulat a baka, de azt a belső vívódást is megjeleníti, amelyen keresztülmennek a harcosok, beleőrülve a fölösleges csatározásba. A szövegrészeket két meghívott színész, Benedek Botond és Tollas Gábor adja elő – ez is újdonság az együttes életében, hogy nemcsak táncosok, hanem színészek is közreműködnek az előadás megteremtésében.
Barabási Attila igazgató szerint éjjel-nappal folynak a próbák, a szabadságukról is hamarabb visszajöttek a táncosok, pedig már tavasszal nekiláttak az előadás próbáinak. A táncszínház azonban nem a legkönnyebb műfaj, főleg úgy, hogy jó néhány fiatal, friss táncos csatlakozott az együtteseshez. Az előadás premierjét követően Imádság háború utánt szeptember 30-án kedden játsszák, 13 órától ugyancsak a kövesdombi székházban.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!