
Fotó: Antal Erika
Vidrawellness címmel nyílt képzőművészeti tárlat hétfő este Marosvásárhelyen, a K’Arte Kulturális Egysület kiállítótermében, a Kultúrpalota szomszédságában.
2015. október 20., 21:302015. október 20., 21:30
A kiállítás szervezője a Noé Projekt Kulturális Egyesület, társszervezője a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, célja pedig az, hogy a képzőművészek és a képzőművészet iránt érdeklődők figyelmét ráirányítsa a természetvédelem kihívásaira, problémáira, és a személyes felelősségvállalás fontosságára a Romániában is előforduló vidra megismerése által.
A tárlat tíz művész – Márton Ágoston, Márton Ágota, Puskei Sarolta, Sárkány Noémi, Brassai Kinga, Bantta Annamária, Duka Sándor Levente, Nagy Dalma, Lőrincz Kinga és Deák Attila – alkotását tárja az érdeklődők elé, akik pasztellt, olajfestményt, grafikát egyaránt találnak a K’Arte kiállítótermében. Minden művész más-más stílusban ábrázolta a vízben is élő emlőst. Bantta Annamária, a Noé Projekt irányítója a tárlatnyitón elmondta, a természet, mint ihletforrás már a legősibb időktől jelen van a művészetekben.
„A művészek mindig is előszeretettel fordultak a természet csodái felé. Ezért nem véletlen, hogy az első aktív természetvédők a képzőművészek, írók, költők, zenészek soraiból kerültek ki” – fogalmazott. A környezeti nevelés egyik leghatékonyabb eszköze szerinte ma is a művészet, amelyen keresztül széles társadalmi rétegeket lehet megszólítani. „A kiállítással mi is szeretnénk hozzájárulni e szemléletformáláshoz, felhívni a figyelmet a pusztulófélben lévő természetre, annak veszélyeztetett értékeire, és arra, hogy ezek megóvása közös feladatunk” – fogalmazott a projektvezető képzőművész.
A megnyitó alkalmából Kecskés Attila, a Milvus csoport munkatársa a vidráról beszélt, elmondta, hogy nagyon kevesen találkoznak vele, mivel az állat éjszakai életmódot folytat. „Eltérően nagyon sok más, nagytestű emlőstől, a vidra helyzete jó, nem fenyegeti a kihalás veszélye” – magyarázta az állatvédő szakember, hozzátéve, ezért is kell foglalkozni vele, hogy ez továbbra is így maradjon. Érdekességként a szakember elmondta: a vidrák halálának egyik leggyakoribb oka a vízbefúlás, illetve a vizes bundája okozta meghűlés, átfázás.
A sorozat keretében egyébként a vidrához hasonlóan két évvel ezelőtt a medvéről is készült egy kiállítás A medve álma címmel, tavaly pedig a kígyóról A kígyó bűvöletében címmel.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!