2011. szeptember 19., 08:592011. szeptember 19., 08:59
A halandzsanyelven bemutatott produkcióban négy-négy görög, illetve olasz színész vett részt a kolozsvári magyar társulat tagjaival egyetemben. A húszperces előadást megelőzően a műhelymunkában részt vevő színházak rendezői saját előadásukat ismertették néhány szóban. A palermói Giuseppe Massa a Nem félünk a cselédtől (Who’s Afraid of a Maidservant?) című produkciójukról elmondta: az Olaszországban dolgozó romániai asszonyok sorsáról szól, amelynek egyaránt részei a groteszk helyzetek és a tragédiák. Mint tájékoztatott, az ötletet azok az olaszországi román vendégmunkásokról szóló negatív hangvételű újságcikkek adták, amelyekben szándékosan öszszekeverték őket az olaszországi romákkal. Jorgosz Paloumpisz, a Görög Nemzeti Színház Láthatatlan Olga (Invisible Olga) című előadásáról beszélt, amely szintén a fikciós és a dokumentumszínház keveréke.
A darab egy bordélyházként működő lakásba tizennégy hónapig bebörtönzött, prostitúcióra kényszerített lány történetét dolgozza fel. Jiorgosz elmondta, a történetben az a megdöbbentő, hogy ez nem rendkívülinek, hanem hétköznapinak számít az emberkereskedelem világában. Lakatos Róbert filmrendező első színházi rendezéséről beszélt. A Drakulatúra – avagy a Brand Stroker projekt című előadást egyébként vasárnap este mutatta be a kolozsvári magyar színház. „Az előadás a Drakula-brandről szól, amelyet Erdélyre és Romániára vetítenek ki, ám amely egyaránt távol áll az itt élő románoktól és magyaroktól” – ecsetelte Lakatos Róbert. A húszperces, improvizációs gyakorlaton alapuló produkciót követő beszélgetésen a műhelymunka résztvevői kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a workshop végeredményén túl a személyes találkozás, illetve az információcsere volt a legfontosabb számukra. A többnyire angol nyelven folyó beszélgetést moderáló Visky András, a kolozsvári magyar színház művészeti aligazgatója ugyanakkor elmondta: a projekt lényege a kortárs társadalomra történő odafigyelés volt.
Az Emergency Entrance (Vészbejárat) egyébként a Görög Nemzeti Színház, a palermói Garibaldi Színház, a tel-aviv-i Habima Nemzeti Színház, a Prágai Nemzeti Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Grazi Színház közös projektje. Az öt európai és egy izraeli színház egyesíti művészi értékeit egyetlen, egyéves nemzetközi színházi tervben, amelynek témája a migráció. Az előadások megalkotásában közel 50 rendező, színész, videoművész és zenész vesz részt Athénből, Palermóból, Kolozsvárról, Tel-Avivból, Prágából és Grazból. A saját városukban és országukban folytatott kutatás eredményeit az alkotók workshopok keretében osztják meg egymással, végül pedig a hat előadás egyetlen produkcióvá áll majd össze. Az így létrejövő nemzetközi előadást 2012 januárjában Grazban, az Emergency Entrance Fesztiválon mutatják be. Visky András ugyanakkor bejelentette: a tervek szerint a 2012-es Interferenciák Fesztiválra is meghívják a külföldi előadásokat.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.