Fotó: A szerző felvétele
2008. november 19., 10:242008. november 19., 10:24
- Külföldön végezte a középiskolát. Miért döntött úgy, hogy Romániában tanul színművészetet, és Nagyváradra jön dolgozni?
- Marosvásárhelyen születtem, szüleim a nyolcvanas évek végén családi okokból áttelepültek Magyarországra. A középiskolai tanulmányaimat ott végeztem, de úgy éreztem, a budapesti fergetegből egy nyugodalmasabb helyre vágyom, ezért a szülővárosom színművészeti egyetemére felvételiztem. A diploma megszerzése után először megpróbáltam bekapcsolódni a magyarországi színházi körforgásba, majd versenyvizsgára jelentkeztem a váradi színháznál, mert úgy hallottam, hogy a váradi társulat klasszikusabb darabokat játszik, és nem szívesen vettem volna részt olyasmiben, ami nem áll közel a lelkületemhez.
- Először Gogol A revizorjában láthatta a váradi közönség, majd önálló darabbal lépett fel. Miért éppen a Novecentót vitte színre?
- Ez volt a vizsgaelőadásom. Először Magyarországon láttam Csuja Imre előadásában, akkor tetszett meg. Alessandro Baricco darabja örökérvényű igazságokról szól, barátságról, őszinte emberi érzelmekről. Bár Oscar-díjas film is készült a darabból Az óceánjáró zongorista legendája címmel, mégis úgy éreztem, kevesen ismerik, és szerettem volna szélesebb körben is ismertté tenni a Virginian nevű hajó zongoristájának történetét. A revizorban pedig Miskát, a polgármester szolgáját játszom. Nekem, a talpig városi gyereknek nagy kihívás volt a valódi parasztember figuráját megformálnom.
- Mi a szerepálma?
- Nem tartom szerencsésnek, ha egy fiatal színésztől ezt kérdezik. Úgy érzem, hogy minden szerepnek, amit kapok, szerepálomnak kell lennie, minden szerepből ki kell hoznom a legtöbbet, amit lehet. Most játszom A revizorban, tavasszal pedig egy zenés darabban lépek fel - az Anconai szerelmesekben kaptam egy nagyobb szerepet, amelyben bizonyíthatok, és a Novecentót is szeretném még játszani, ahányszor csak lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok