
Fotó: A szerző felvétele
2008. november 19., 10:242008. november 19., 10:24
- Külföldön végezte a középiskolát. Miért döntött úgy, hogy Romániában tanul színművészetet, és Nagyváradra jön dolgozni?
- Marosvásárhelyen születtem, szüleim a nyolcvanas évek végén családi okokból áttelepültek Magyarországra. A középiskolai tanulmányaimat ott végeztem, de úgy éreztem, a budapesti fergetegből egy nyugodalmasabb helyre vágyom, ezért a szülővárosom színművészeti egyetemére felvételiztem. A diploma megszerzése után először megpróbáltam bekapcsolódni a magyarországi színházi körforgásba, majd versenyvizsgára jelentkeztem a váradi színháznál, mert úgy hallottam, hogy a váradi társulat klasszikusabb darabokat játszik, és nem szívesen vettem volna részt olyasmiben, ami nem áll közel a lelkületemhez.
- Először Gogol A revizorjában láthatta a váradi közönség, majd önálló darabbal lépett fel. Miért éppen a Novecentót vitte színre?
- Ez volt a vizsgaelőadásom. Először Magyarországon láttam Csuja Imre előadásában, akkor tetszett meg. Alessandro Baricco darabja örökérvényű igazságokról szól, barátságról, őszinte emberi érzelmekről. Bár Oscar-díjas film is készült a darabból Az óceánjáró zongorista legendája címmel, mégis úgy éreztem, kevesen ismerik, és szerettem volna szélesebb körben is ismertté tenni a Virginian nevű hajó zongoristájának történetét. A revizorban pedig Miskát, a polgármester szolgáját játszom. Nekem, a talpig városi gyereknek nagy kihívás volt a valódi parasztember figuráját megformálnom.
- Mi a szerepálma?
- Nem tartom szerencsésnek, ha egy fiatal színésztől ezt kérdezik. Úgy érzem, hogy minden szerepnek, amit kapok, szerepálomnak kell lennie, minden szerepből ki kell hoznom a legtöbbet, amit lehet. Most játszom A revizorban, tavasszal pedig egy zenés darabban lépek fel - az Anconai szerelmesekben kaptam egy nagyobb szerepet, amelyben bizonyíthatok, és a Novecentót is szeretném még játszani, ahányszor csak lehet.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.