Fotó: A szerző felvétele
2008. november 19., 10:242008. november 19., 10:24
- Külföldön végezte a középiskolát. Miért döntött úgy, hogy Romániában tanul színművészetet, és Nagyváradra jön dolgozni?
- Marosvásárhelyen születtem, szüleim a nyolcvanas évek végén családi okokból áttelepültek Magyarországra. A középiskolai tanulmányaimat ott végeztem, de úgy éreztem, a budapesti fergetegből egy nyugodalmasabb helyre vágyom, ezért a szülővárosom színművészeti egyetemére felvételiztem. A diploma megszerzése után először megpróbáltam bekapcsolódni a magyarországi színházi körforgásba, majd versenyvizsgára jelentkeztem a váradi színháznál, mert úgy hallottam, hogy a váradi társulat klasszikusabb darabokat játszik, és nem szívesen vettem volna részt olyasmiben, ami nem áll közel a lelkületemhez.
- Először Gogol A revizorjában láthatta a váradi közönség, majd önálló darabbal lépett fel. Miért éppen a Novecentót vitte színre?
- Ez volt a vizsgaelőadásom. Először Magyarországon láttam Csuja Imre előadásában, akkor tetszett meg. Alessandro Baricco darabja örökérvényű igazságokról szól, barátságról, őszinte emberi érzelmekről. Bár Oscar-díjas film is készült a darabból Az óceánjáró zongorista legendája címmel, mégis úgy éreztem, kevesen ismerik, és szerettem volna szélesebb körben is ismertté tenni a Virginian nevű hajó zongoristájának történetét. A revizorban pedig Miskát, a polgármester szolgáját játszom. Nekem, a talpig városi gyereknek nagy kihívás volt a valódi parasztember figuráját megformálnom.
- Mi a szerepálma?
- Nem tartom szerencsésnek, ha egy fiatal színésztől ezt kérdezik. Úgy érzem, hogy minden szerepnek, amit kapok, szerepálomnak kell lennie, minden szerepből ki kell hoznom a legtöbbet, amit lehet. Most játszom A revizorban, tavasszal pedig egy zenés darabban lépek fel - az Anconai szerelmesekben kaptam egy nagyobb szerepet, amelyben bizonyíthatok, és a Novecentót is szeretném még játszani, ahányszor csak lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok