Városok arcai, képei, történetei - tízéves a Kincses Képeskönyv sorozat

Egyes kötetek románul, angolul és németül is megjelentek, összesen nyolc várost mutatott be eddig a 15 kötetet számláló sorozat. Románul megjelent a Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Segesvárt, Sepsiszentgyörgyöt, angolul a Kolozsvárt és Segesvárt, németül pedig a Segesvárt bemutató darab.

Budapestet bemutató kötetet is terveznek

„Kezdetben senki nem volt még biztos a csapatból abban, hogy meg is tudjuk valósítani a várostörténeti sorozatot, de aztán sorra születtek a színes kötetek elsősorban Jánosi Andrea ilyen irányban is kibontakozó tehetségének köszönhetően.

Az, hogy szerzőként az én nevem szerepel az egyes könyveken vagy az öcsémé, Bálinté, annyit jelent, hogy megkapjuk a történészektől a nyersanyagot, amit a gyerekek számára is érthetően dolgozunk át” – mondta el Zágoni Balázs.

– fejtette ki Zágoni Balázs. Hozzátette, az is sokat számít, hogy egy várostörténeti elem hogyan kapcsolódik a mához: ha például egy ma is álló műemlékről van szó vagy olyan személyiségről, akinek szobra áll, akkor ez úgy jelenik meg a könyvben, hogy a gyerek, aki olvasta, a városban járva össze tudja kapcsolni az adott épületet, szobrot vagy teret egy történettel.

„Ami a városok kiválasztását illeti, nem az eredetileg tervezett listánk szerint alakultak a dolgok, hiszen megkerestek bennünket önkormányzatok, múzeumok. Például Brassó rajta volt eredetileg a listán, de még nem készült el a könyv, közben meg olyan városokról, mint például Székesfehérvár, amire nem számítottunk, elkészültek.

ugyanakkor Budapestről szóló kiadványt is tervezünk, ami hosszasabb előkészületet igényel majd” – fejtette ki az ötletgazda.

A Kincses Képeskönyv vizuális világának megszületése

Jánosi Andrea képzőművész, illusztrátor, a sorozat vizuális részének alkotója úgy értékelt, az elmúlt tíz év szerkesztői és rajzolói munka tekintetében is megfeszített volt. „Az elején nem tudtuk, mekkora fába vágtuk a fejszénket, és úgymond »lépcsőt másztunk«. Az első kötet megjelenése után kiderült, sikeres a kiadás, aztán azon gondolkodtunk, mi legyen a következő kötet. Közben érkeztek a felkérések, amiknek eleget kellett tennünk” – mondta a képzőművész.

De sikersztori a Segesvár-könyv, hiszen a város egy kis ékszer, angolul, németül egyaránt jól elkel helyben a kötet” – mondta Jánosi Andrea. Arra is kitért, a várostörténeti kötetek megrajzolása egyfajta időutazás, bele kell ásnia magát a különböző történelmi periódusokba, bár közelről sem oly mértékben, mint a történészeknek.

„Én egy kivonatolt, lecsupaszított várostörténeti szöveget kapok kézhez, az illusztrálásban pedig a történészek, valamint az összegyűjtött tapasztalatok, a különböző albumok, a világháló, a könyves források segítenek.

– ecsetelte a képzőművész.

A Mikó-várban gyűltünk össze havonta, inspiratív volt a környezet, gördülékeny a munka. Csíknak nagy értéke Csíksomlyó, és ez a kötet szerves részét képezi, megjelenik a kegyhely története a ferences rend megjelenésétől egészen napjainkig – ez külön kis kincse a könyvnek” – mondta Jánosi Andrea. Úgy fogalmazott, ebben a munkában a rutin nem működik: nem lehet könnyebb egy városról megjelenő kötet létrehozása csak azért, mert már jelentek meg kötetek a sorozatból.

Mivel a Csíki Székely Múzeum nyolc munkatársa is írt a könyvbe, kezdetben attól tartottam, hogy túlságosan heterogén lesz a végeredmény. Szerencsére mindenkinek sikerült ráhangolódnia erre a stílusra, és a múzeum egyik munkatársa kimondottan a szöveggondozásra összpontosított, így a könyvet lapozva nem érződik, hogy hány szerző tollából származnak a szövegek” – mondta Zágoni Bálint.