
Fotó: Kristó Róbert
A Látó szépirodalmi folyóirat és a Mentor Könyvek Kiadó szervezésében Vári Attila költőt, prózaírót köszöntötték 70. születésnapja alkalmából barátai, olvasói, irodalomkedvelők szerda este a marosvásárhelyi Bernády-házban, ahol ebből az alkalomból bemutatták a szerző frissen megjelent, Széltörésben című verseskötetét is.
2016. március 04., 15:442016. március 04., 15:44
„Vári Attila nem a természet csodáit követi figyelemmel, hanem a mindennapi életét befolyásoló embereket. Nem hideg tárgyilagossággal szemléli egyiket vagy másikat, hanem közel engedi magához őket, s az érzelemvilágán is átszűrve keresi, keresteti velük az igazságot\" – olvasható a Széltörésben című kötet fülszövegében a szerző világának, írásainak jellemzése. A frissen megjelent könyv 35 verset tartalmaz két ciklusba szedve, az Önarckép nemzettel, illetve a Forgószélben címűeket. Verscímei nagyon egyszerűek: Apám, Anyám, Bátyám, Nagyanyám, Nagyapám, Szomszéd fiú, Szomszéd elvtárs, Szomszéd néni az első ciklusból, vagy: Szerenád, Hintáztató, Vágy, Sem te, sem én a másodikból.
A Marosvásárhelyről még a nyolcvanas években Magyarországra telepedett szerzőt a Mentor Könyvek Kiadó nevében elsőként Káli Király István, a kötet szerkesztője köszöntötte. Vári Attiláról, a hűséges régi barátról írt kisesszéjében Káli az utolérhetetlen legendaszövőről és Marosvásárhely szerelmeséről beszélt, csillogó képzeletvilágát, nagyszerű írásművészetét, mesélőkészségét emelte ki.
Régi emlékeket, találkozásokat, nagy beszélgetéseket idézett fel Kovács András Ferenc, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, aki először 1971-ben találkozott Vári Attilával. A kötetet úgy jellemezte, hogy abban 20–21. századi versek vannak, élesen felvillantott és félhomályban maradó portrék. Az ünnepelt Ars poetica című versét a közönség nagy örömére közösen mondták el, egy sort Kovács András Ferenc, egy sort Vári Attila.
Legvégül a szerző olvasott fel a kötetéből, egy-egy vers kapcsán történeteket is elmesélt, például azt, hogy miképpen született a Lassított lónézés című kötetének a fedőlapja, illetve hogyan készült el a grafikája a Változatok ütő és védekező hangszerekre című kötet címlapjának, amin a cenzúra hetekig rágódott, próbálta megfejteni, hogy vajon mit jelenthet.
Elmesélte azt is, hogy 1983-ban Párizsban a Sainte-Chapelle-templomból kijövet Szilágyi Istvánnal és Farkas Árpáddal találkozott össze. Életéről szólva elmondta, elégedett lehet, hiszen 1983-as Magyarországra települését is sikerek követték, írt, közölt, jó szerkesztőségekben dolgozott, majd Bukarestben igazgatta a Balassi Intézet ottani központját. Az utóbbi időben Marosvásárhelyen jelenteti meg köteteit, ezért az a hír is elterjedt róla, hogy hazatelepedett, holott csak látogatóba szokott hazajárni.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!