
Fotó: Kristó Róbert
A Látó szépirodalmi folyóirat és a Mentor Könyvek Kiadó szervezésében Vári Attila költőt, prózaírót köszöntötték 70. születésnapja alkalmából barátai, olvasói, irodalomkedvelők szerda este a marosvásárhelyi Bernády-házban, ahol ebből az alkalomból bemutatták a szerző frissen megjelent, Széltörésben című verseskötetét is.
2016. március 04., 15:442016. március 04., 15:44
„Vári Attila nem a természet csodáit követi figyelemmel, hanem a mindennapi életét befolyásoló embereket. Nem hideg tárgyilagossággal szemléli egyiket vagy másikat, hanem közel engedi magához őket, s az érzelemvilágán is átszűrve keresi, keresteti velük az igazságot\" – olvasható a Széltörésben című kötet fülszövegében a szerző világának, írásainak jellemzése. A frissen megjelent könyv 35 verset tartalmaz két ciklusba szedve, az Önarckép nemzettel, illetve a Forgószélben címűeket. Verscímei nagyon egyszerűek: Apám, Anyám, Bátyám, Nagyanyám, Nagyapám, Szomszéd fiú, Szomszéd elvtárs, Szomszéd néni az első ciklusból, vagy: Szerenád, Hintáztató, Vágy, Sem te, sem én a másodikból.
A Marosvásárhelyről még a nyolcvanas években Magyarországra telepedett szerzőt a Mentor Könyvek Kiadó nevében elsőként Káli Király István, a kötet szerkesztője köszöntötte. Vári Attiláról, a hűséges régi barátról írt kisesszéjében Káli az utolérhetetlen legendaszövőről és Marosvásárhely szerelmeséről beszélt, csillogó képzeletvilágát, nagyszerű írásművészetét, mesélőkészségét emelte ki.
Régi emlékeket, találkozásokat, nagy beszélgetéseket idézett fel Kovács András Ferenc, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, aki először 1971-ben találkozott Vári Attilával. A kötetet úgy jellemezte, hogy abban 20–21. századi versek vannak, élesen felvillantott és félhomályban maradó portrék. Az ünnepelt Ars poetica című versét a közönség nagy örömére közösen mondták el, egy sort Kovács András Ferenc, egy sort Vári Attila.
Legvégül a szerző olvasott fel a kötetéből, egy-egy vers kapcsán történeteket is elmesélt, például azt, hogy miképpen született a Lassított lónézés című kötetének a fedőlapja, illetve hogyan készült el a grafikája a Változatok ütő és védekező hangszerekre című kötet címlapjának, amin a cenzúra hetekig rágódott, próbálta megfejteni, hogy vajon mit jelenthet.
Elmesélte azt is, hogy 1983-ban Párizsban a Sainte-Chapelle-templomból kijövet Szilágyi Istvánnal és Farkas Árpáddal találkozott össze. Életéről szólva elmondta, elégedett lehet, hiszen 1983-as Magyarországra települését is sikerek követték, írt, közölt, jó szerkesztőségekben dolgozott, majd Bukarestben igazgatta a Balassi Intézet ottani központját. Az utóbbi időben Marosvásárhelyen jelenteti meg köteteit, ezért az a hír is elterjedt róla, hogy hazatelepedett, holott csak látogatóba szokott hazajárni.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!