Hat erdélyi településen forgatják Peter Stickland angol rendező legújabb filmjét
Sepsiszentgyörgyön, Kommandón, Bélafalván, Besenyőn, a Gyilkos-tónál és Szelindeken forgatják a brit Peter Stickland rendező, forgatókönyvíró legújabb filmjét. A Varga Katalin című alkotás szerepeit a szentgyörgyi Tamási Áron, illetve az Andrei Mureºanu Színház művészei, valamint a kolozsvári magyar társulat egyik tagja játssza. A magyarul és románul beszélő film három éve készül, jövőre mutatják be Londonban, angol felirattal.
2006. július 17., 00:002006. július 17., 00:00
A magas, kendős fiatalasszony kijön a lerobbant tömbház földszintjén levő vegyesboltból, és a bámészkodóktól románul megérdeklődi, melyik út vezet Poiana Iaduluiba. Hiába próbálják lebeszélni, felül a szekérre a kisfia mellé, és elindul a rossz hírű falu irányába. A sepsiszentgyörgyi Jövő utcában zajló jelenet csak azért nem szokványos, mert újra és újra megismétlődik. Az asszony kilép, megérdeklődi, a szekér elindul, és közben kamerák rögzítik az alig egyperces filmrészletet. Ezzel a jelenettel kezdődött a Varga Katalin című játékfilm forgatása. A 33 éves Peter Stickland írta a forgatókönyvet, és ő is rendezi a filmet. A történet balladai, és időtlen: a fiatal lányt megerőszakolják, és teherbe esik, „szégyenét” eltitkolja, és csak tíz év után önti ki a lelkét a barátnőjének – így kezdődik a film. A kis faluban hamar terjed a hír, Katalin férje is így tudja meg, hogy nem az övé a gyerek, a faluban csúfolják őket, ezért Katalin elindul, hogy bosszút álljon a férfin, aki elrontotta az életét. Peter Stickland Londonban született, jelenleg Pozsonyban él, eddig reklámokat, kisfilmeket készített. Első, 90 percesre tervezett nagyjátékfilmjére három éve készül, az elképzelt falut Erdélyben találta meg, ezért a 19 naposra tervezett forgatás alatt Sepsiszentgyörgyön, Kommandón, Bélafalván, Besenyőn, a Gyilkos-tónál és a Szeben megyei Szelindeken rögzítik a film jeleneteit. Stickland a Krónikának elmondta, a 70-es évek németországi divatját elevenítette fel, amikor a főszereplő nevét adta a film címének. A magyarok kivételével mindenki egzotikusnak és misztikusnak találja a Varga Katalin név csengését, mosolyog a rendező. Stickland jövőre Londonban szeretné bemutatni a filmet, pontos dátumot azonban babonából nem mond. A film szereplői magyarul és románul beszélnek, a filmet majd angolul feliratozzák. A szerepeket Péter Hilda, Pálffy Tibor, Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészei, Florin Vidamsky és Fatma Mohamed, a helyi Andrei Mureºanu társulat tagja, valamint Kántor Melinda kolozsvári színművész játsszák. A szentegyházi, 12 éves Tankó Norbertet az Érsek látogatása című filmben látta meg a rendező, és ebben a produkcióban is szerepet kapott. Norbi nem akar színész lenni, de élvezi a játékot, és hogy otthon a haverok filmsztárként tekintenek rá. A rendező csak szégyenlősen mosolyog, amikor a költségvetésről kérdezzük, annyit árul el, hogy ennyi pénzből általában egy reklámot készítenek. A kézdivásárhelyi születésű magyarországi színész, Pál Zsolt, a film gyártásvezetője nem titkolózik, elmondja, a rendező 16 ezer eurót örökölt, és ebből készül a film, bár a rokonai szerint egyébbe kellett volna fektetnie a pénzét. Ez az összeg csak a felszerelések bérére elég, a 11 fős csapat baráti alapon vesz részt a produkció elkészítésében. A sepsiszentgyörgyi Ványolós Csaba kameraasszisztens is megerősíti, hogy nem pénzért dolgoznak, de arra számítanak, hogy a film díjat nyer majd valamelyik fesztiválon, és ez kárpótolja őket. Korábban más filmeken dolgoztak együtt, most is segítik egymást, például a kameraasszisztens a stáb három tagját látja vendégül szentgyörgyi otthonában. A forgatás hangulatán is érződik, hogy barátok dolgoznak együtt, nyugodtan, tempósan szerelnek, majd várják, hogy előbukkanjon nap, és olyan fényviszonyok legyenek, amilyent megálmodtak. A járókelők sokáig nem is veszik észre, mi készül. Egy szemfüles rendőr jön rá először, hogy filmforgatás lesz, és kéri az engedélyt, ami nincs. Kezdődik a magyarázkodás, a jelenet néhány perces, nem akadályozzák a forgalmat. A rendőr engedékeny, és megértő, sőt örül, hogy Sepsiszentgyörgyön is forgatnak filmet. Összeverődik néhány nézelődő, van, aki a tömbház előtt legelő lovakat szeretné lefilmeztetni, hadd lássa ország-világ, hogy milyen állapotok uralkodnak. Majd mindenki elfoglalja a helyét, a bámészkodók elhallgatnak, a nap is kisüt, és Péter Hilda, azaz Varga Katalin kilép a boltból...
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
szóljon hozzá!