
Ács János a három tenor (José Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti) koncertjeinek állandó karmestereként szerzett világhírnevet
Fotó: Ács János archívuma
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen tart mesterkurzust Ács János világhírű karmester, elismert zongoraművész, a három tenor egykori állandó karmestere. A kiváló művész hamarosan Erdély más településein is közönség elé lép.
2023. március 02., 19:282023. március 02., 19:28
2023. március 02., 19:552023. március 02., 19:55
A pályafutása során Denvertől Tokióig a világ számos egyetemén mesterkurzust tartó Ács János a héten kezdte el tíznapos ingyenes képzését a nagyváradi felsőoktatási intézmény tehetséges fiataljai számára. A neves karmester a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, a mesterkurzusok célja, hogy megmutassa, miként és mennyit kell dolgozni egy mű tökéletes interpretációjáért, milyen erőfeszítésekkel, áldozatokkal teli út vezet a sikerig, a csúcsig – hogy a mester átadja a „mesterfogásokat” tanítványainak.
„A magam részéről abban reménykedem, hogy Nagyváradon találok majd igazi tehetségeket, akikben benne van a nagy művészi teljesítmény ígérete, akiknek segíthetek elindulni az odavezető úton” – fejtette ki Ács János, hozzátéve, arra is nagy várakozással gondol, hogy végre élményeket szerezhet Ady Endre Pece-parti Párizsában, és személyesen is megismerheti az általa nagyon tisztelt Tőkés Lászlót, akire a kelet-európai kommunista rendszerek megdöntésének ikonikus alakjaként tekint.
Átadni a tudást. Ács János a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
Fotó: Villányi Zoltán
Ács János Magyarországon született, Budapesten indult el a zenei pályán, de 1974-ben disszidált, mert származása miatt esélye sem volt a továbbtanulásra. Olaszországban viszont egyszerre három konzervatóriumba is felvették, végül Milánóban telepedett le, énekesnek készült, világhírű karmester, elismert zongoraművész, népszerű oktató, az olasz operajátszás legnagyobb szakértője lett belőle. Karmesterként Genovában debütált 1979-ben, a milánói Scalában, a legnagyobbak mellett tanulta a mesterséget, majd sikerrel lépett fel a világ legismertebb operaházaiban, koncerttermeiben.
Bellini és Puccini valamennyi operáját dirigálta, s a legnagyobb Verdi-műveket, korunk olyan nagy énekeseivel dolgozott együtt, mint Samuel Ramey, Raina Kabaivanska, Giuseppe Giacomini, de a három tenor (José Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti) koncertjeinek állandó karmestereként szerzett világhírnevet. Repertoárján több mint százötven opera és zenekari mű szerepel.
Ács János – akinek Milánóban van az otthona, családja is ott él – a napilapnak adott interjúban elmondta, úgy döntött, a hátralévő éveiben elsősorban a fiatal tehetségek felkutatását, képzését, a pályán való elindulásukat segíti. Ebben az összefüggésben nagy örömmel fogadta el a felkérést, hogy vezesse a debreceni Csokonai Színház Operastúdióját, ahol most fiatal operaművészekkel dolgozik. A cívis város Partium Házával, valamint annak nagyváradi származású vezetőjével, Stanik Istvánnal való megismerkedése megnyitotta előtte annak a lehetőségét, hogy törlessze élete egyik adósságát, és végre megismerje Erdélyt.
A neves karmester a debreceni Csokonai Operastúdió művészeinek társaságában
Fotó: Csokonai Operastúdió
Szakrális zenei koncerteket ajánlottak fel a partiumi egyházi és kulturális intézményvezetőknek, és az első meghívást az Aradi Kamaraszínház igazgatójától, Tapasztó Ernőtől kapták. A Csokonai Operastúdió szólistáival és kórusával március 12-én a nagyböjti időszakhoz illő, Rossini Kis ünnepi miséjét adják elő Aradon, templomi környezetben. „Mindig nagyon vágytam rá, hogy megismerjem Erdély csodálatos tájait, gazdag történelmi és kulturális örökségét, az ott élő, számomra a kitartás példaképeit jelentő embereket. Világszínvonalú előadásokat szeretnék elvinni a nagyobb erdélyi, székelyföldi városokba, de ha hívnak, a legkisebb közösségekhez is elmegyek” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Ács János, akiről azt is érdemes tudni, hogy Rio de Janeiro legendás Maracana stadionjában rendezett koncerten, 140 ezres közönség előtt is dirigált már.
Emellett fennáll a lehetősége, hogy májusban nagyobb erdélyi városokban is találkozzon vele a komoly- és egyházi zenét kedvelő közönség.
Ács János azt vallja, számára sohasem volt fontos, hány ember hallgatja az előadását, hol hangzik el a mű, csak az számított, tökéletes legyen a megszólaltatása. „Az erdélyi előadásokra is ugyanolyan alapossággal, szenvedéllyel és alázattal készülök, mint ahogyan eddig minden fellépésemre készültem. Az erdélyi közönség előtt is arra törekszem majd, hogy létrejöjjön a zene legnagyobb csodája, ahogyan Liszt Ferenc fogalmazott: teremtődjék meg a kapcsolat az Isten és a zenemű szerzője között” – jelentette ki a lapinterjúban a neves művész.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!