Ács János a három tenor (José Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti) koncertjeinek állandó karmestereként szerzett világhírnevet
Fotó: Ács János archívuma
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen tart mesterkurzust Ács János világhírű karmester, elismert zongoraművész, a három tenor egykori állandó karmestere. A kiváló művész hamarosan Erdély más településein is közönség elé lép.
2023. március 02., 19:282023. március 02., 19:28
2023. március 02., 19:552023. március 02., 19:55
A pályafutása során Denvertől Tokióig a világ számos egyetemén mesterkurzust tartó Ács János a héten kezdte el tíznapos ingyenes képzését a nagyváradi felsőoktatási intézmény tehetséges fiataljai számára. A neves karmester a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, a mesterkurzusok célja, hogy megmutassa, miként és mennyit kell dolgozni egy mű tökéletes interpretációjáért, milyen erőfeszítésekkel, áldozatokkal teli út vezet a sikerig, a csúcsig – hogy a mester átadja a „mesterfogásokat” tanítványainak.
„A magam részéről abban reménykedem, hogy Nagyváradon találok majd igazi tehetségeket, akikben benne van a nagy művészi teljesítmény ígérete, akiknek segíthetek elindulni az odavezető úton” – fejtette ki Ács János, hozzátéve, arra is nagy várakozással gondol, hogy végre élményeket szerezhet Ady Endre Pece-parti Párizsában, és személyesen is megismerheti az általa nagyon tisztelt Tőkés Lászlót, akire a kelet-európai kommunista rendszerek megdöntésének ikonikus alakjaként tekint.
Átadni a tudást. Ács János a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
Fotó: Villányi Zoltán
Ács János Magyarországon született, Budapesten indult el a zenei pályán, de 1974-ben disszidált, mert származása miatt esélye sem volt a továbbtanulásra. Olaszországban viszont egyszerre három konzervatóriumba is felvették, végül Milánóban telepedett le, énekesnek készült, világhírű karmester, elismert zongoraművész, népszerű oktató, az olasz operajátszás legnagyobb szakértője lett belőle. Karmesterként Genovában debütált 1979-ben, a milánói Scalában, a legnagyobbak mellett tanulta a mesterséget, majd sikerrel lépett fel a világ legismertebb operaházaiban, koncerttermeiben.
Bellini és Puccini valamennyi operáját dirigálta, s a legnagyobb Verdi-műveket, korunk olyan nagy énekeseivel dolgozott együtt, mint Samuel Ramey, Raina Kabaivanska, Giuseppe Giacomini, de a három tenor (José Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti) koncertjeinek állandó karmestereként szerzett világhírnevet. Repertoárján több mint százötven opera és zenekari mű szerepel.
Ács János – akinek Milánóban van az otthona, családja is ott él – a napilapnak adott interjúban elmondta, úgy döntött, a hátralévő éveiben elsősorban a fiatal tehetségek felkutatását, képzését, a pályán való elindulásukat segíti. Ebben az összefüggésben nagy örömmel fogadta el a felkérést, hogy vezesse a debreceni Csokonai Színház Operastúdióját, ahol most fiatal operaművészekkel dolgozik. A cívis város Partium Házával, valamint annak nagyváradi származású vezetőjével, Stanik Istvánnal való megismerkedése megnyitotta előtte annak a lehetőségét, hogy törlessze élete egyik adósságát, és végre megismerje Erdélyt.
A neves karmester a debreceni Csokonai Operastúdió művészeinek társaságában
Fotó: Csokonai Operastúdió
Szakrális zenei koncerteket ajánlottak fel a partiumi egyházi és kulturális intézményvezetőknek, és az első meghívást az Aradi Kamaraszínház igazgatójától, Tapasztó Ernőtől kapták. A Csokonai Operastúdió szólistáival és kórusával március 12-én a nagyböjti időszakhoz illő, Rossini Kis ünnepi miséjét adják elő Aradon, templomi környezetben. „Mindig nagyon vágytam rá, hogy megismerjem Erdély csodálatos tájait, gazdag történelmi és kulturális örökségét, az ott élő, számomra a kitartás példaképeit jelentő embereket. Világszínvonalú előadásokat szeretnék elvinni a nagyobb erdélyi, székelyföldi városokba, de ha hívnak, a legkisebb közösségekhez is elmegyek” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Ács János, akiről azt is érdemes tudni, hogy Rio de Janeiro legendás Maracana stadionjában rendezett koncerten, 140 ezres közönség előtt is dirigált már.
Emellett fennáll a lehetősége, hogy májusban nagyobb erdélyi városokban is találkozzon vele a komoly- és egyházi zenét kedvelő közönség.
Ács János azt vallja, számára sohasem volt fontos, hány ember hallgatja az előadását, hol hangzik el a mű, csak az számított, tökéletes legyen a megszólaltatása. „Az erdélyi előadásokra is ugyanolyan alapossággal, szenvedéllyel és alázattal készülök, mint ahogyan eddig minden fellépésemre készültem. Az erdélyi közönség előtt is arra törekszem majd, hogy létrejöjjön a zene legnagyobb csodája, ahogyan Liszt Ferenc fogalmazott: teremtődjék meg a kapcsolat az Isten és a zenemű szerzője között” – jelentette ki a lapinterjúban a neves művész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!