
Fotó: Krónika
2007. november 06., 00:002007. november 06., 00:00
Az államosítás során a proletárdiktatúra által elkobzott festmények a Porcia Lajos gróf gyûjteményébõl származó bútorokkal, faliszõnyegekkel és a batizi fajanszmanufaktúrában készült gyönyörû porcelántárgyakkal együtt hosszas jogi procedúra után jutottak vissza jogos örökösükhöz. Senki többet? Az Alis az egyik legnagyobb, mûtárgyak értékesítésével foglalkozó aukciós ház Romániában. Eladási listájukat olyan, 50 ezer euró fölött elkelt Nicolae Grigorescu-képek vezetik, mint a Fûben fekvõ lány vagy a Pásztorfiú, de találtak náluk gazdára Theodor Pallady, Nicolae Tonitza vagy Ion Andreescu által szignált festmények is. A november 11-i árverésre kihirdetett nyolc kép közül a legolcsóbb 14 ezer, a legértékesebb – Carlo Caliari 16. századi olasz festõ Kronosz elrabolja Ámort Vénusztól címû alkotása – 120 ezer lejes kikiáltási árról indul. Az eladásra kerülõ képek szerzõi között olyan mûvészek szerepelnek, mint Constant Troyon, Juan Ribalta és Madarász Viktor, négy alkotás pedig ismeretlen mester mûve. Jakobovits Miklós mûvészettörténész, festõ, restaurátor lapunk felkérésére megvizsgálta a festmények fényképfelvételeit. A szakember megállapítása szerint a kollekció értékét reálisan állapította meg az aukciós ház. Jakobovits elmondta, izgalmas és ritka gyûjteményrõl van szó, amelyet bármelyik szépmûvészeti múzeum büszkén tarthatna számon állományában. Mivel a képek a nemzeti örökség részét képezik, új tulajdonosuk nem viheti ki õket véglegesen az országból. Múzeumból a mûkincspiacra A Porcia családtól 1949-ben, az államosításkor elkobzott javak egy része nyomtalanul eltûnt, ezek minden bizonnyal a lefoglalást végrehajtók személyes tulajdonába vándoroltak át. Számos mûkincs viszont az aradi múzeum raktáraiba került, az átvételükrõl szóló jegyzõkönyvek ma is megtalálhatóak az intézmény archívumában. Ezek a dokumentumok fontos szerepet játszottak a javak visszaigénylésének jogi procedúrájában. Adriana Pantazzi, az Arad Megyei Múzeum mûvészeti osztályának vezetõje érdeklõdésünkre elmondta, nem gördítettek akadályt az elé, hogy a mûkincsek visszakerüljenek jogos tulajdonosukhoz. Fennakadást az okozott, hogy az állomány egy része az 1970-es években a bukaresti Nemzeti Mûvészeti Múzeum tulajdonába került át, a fõvárosi intézmény pedig fellebbezett a bírósági határozat ellen. Az aradi múzeumból végül a bíróság jogerõs, megfellebbezhetetlen ítéletét követõen több más tárgy mellett 12 festmény került vissza a Porcia-vagyon örököséhez, ezek közül származnak az árverésre bocsátott képek is. Anekdota és történelem A Budapesten megjelenõ Fõvárosi Lapok 1896-ban megjelenõ száma érdekes anekdotát közöl Számtisztbõl milliomos címmel. Az újságcikk szerint a földmûvelési minisztériumban tisztviselõként dolgozó Porcia Lajos gróf, miután egy Klagenfurtból érkezett távirat tudatta vele, hogy elhunyt a család majoreszkója, fõnökétõl 14 nap szabadságot kért. Amikor megkérdezték, miért pont tizennégy napra tart igényt, azt válaszolta, hogy ugyanennyi millió az öröksége. Az anekdota nem nélkülözi a valóságalapot. A Porcia család múltjáról Puskel Péter újságíró, helytörténész szolgált adatokkal, melyek szerint Porcia Lajos (1832–1902) gróf, herceg a kor arisztokratáihoz mérten valóban szerény körülmények között élt. Neje Ging Anna volt. A karintiai birtokokkal rendelkezõ Ferdinánd herceg 1986-ban bekövetkezett halála után, mint legközelebbi rokon, õ lett a hercegi cím és az ezzel járó vagyon örököse. Porcia Lajos gróf 56 éves koráig Bihar megyében szolgabíróskodott, a feljegyzések szerint kedves idõtöltése volt a vadászat, agarászás és a nótás magyar mulatságok. A család szecessziós aradi palotáját, amely ma a Cloºca utca 2. szám alatt látható, keveset használták, mivel kiterjedt birtokaik voltak az Arad környéki Rétháton. A gróf egykori birtokait a család három életben lévõ örököse a restitúciós törvény értelmében visszaigényelte, és vissza is kapta. Puskel tájékoztatása szerint egyikük, Czárán Lóránt ma New Yorkban él, és térképészként dolgozik az ENSZ hivatalában. (fotó: Carlo Caliari, Kronosz elrabolja Ámort Vénusztól, 16. sz., részlet)
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.