2009. április 07., 10:362009. április 07., 10:36
A templomajtón belépve azonban megdöbbentő látvány fogadta: az épület teteje be volt omolva, az épen maradt karzaton varjak ültek, az elhagyatott istenházában fű nőtt, az egyik szenteltvíztartó színültig megtelt esővízzel, a másik földdel. Ennek a nem mindennapi tempomlátogatásnak az élményét örökíti meg Vajda árkosi fotókiállítása, amelyet pénteken nyitott meg Farkas Wellmann Endre költő és Makkai Péter református lelkipásztor.
„Vajda Ferenc világában a művészi leképezés túlmutat önmagán, képei dokumentumok is egyben, a mi életünkkel párhuzamos valóságok lenyomatai. E kiállítás már csak témája révén is létjogosult, a történelem sodrában szemmel láthatóan pusztuló civilizációs értékek meg- és felmutatása megrázó élmény lehet a szemlélőnek, pontosabban mindazoknak, akik életükben bár egyszer megélték a szentséggel való találkozást” – fejtette ki megnyitóbeszédében a költő.
Mint mondta, a művész a pusztulás kontextusában ragadta meg a funkcióitól megfosztott és önmagában is műalkotásértékkel bíró épületet, és ez a látvány felerősíti a kiállítás alcímeként megfogalmazott kérdést – Mi marad utánunk? –, amely egyformán megválaszolhatatlan, ezért mindegy, hogy az ateista vagy a vallásos ember teszi föl.
Makkai Péter szerint a képek, bár egy szent hajlék pusztulását örökítik meg, pozitív üzenetet hordoznak, hiszen arról árulkodnak, hogy élt valahol egy közösség, amelynek olyan erős hite volt, hogy hatalmas és pompás templomot emelt, ráadásul mára már ez az egyetlen épület, amely őrzi a falu egykori lakosainak emlékét.
Malcoci volt ugyanis az első német katolikus település Dobrudzsában: 1843-ban alapította huszonöt Németországból kivándorolt család. 1940-ben azonban több mint ezerszáz személyt erőszakkal visszatelepítettek a náci Németországba. 2002-ben a falu egykori lakói őseik emlékére márványtáblát helyeztek el az omladozó templomban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok