2009. április 07., 10:362009. április 07., 10:36
A templomajtón belépve azonban megdöbbentő látvány fogadta: az épület teteje be volt omolva, az épen maradt karzaton varjak ültek, az elhagyatott istenházában fű nőtt, az egyik szenteltvíztartó színültig megtelt esővízzel, a másik földdel. Ennek a nem mindennapi tempomlátogatásnak az élményét örökíti meg Vajda árkosi fotókiállítása, amelyet pénteken nyitott meg Farkas Wellmann Endre költő és Makkai Péter református lelkipásztor.
„Vajda Ferenc világában a művészi leképezés túlmutat önmagán, képei dokumentumok is egyben, a mi életünkkel párhuzamos valóságok lenyomatai. E kiállítás már csak témája révén is létjogosult, a történelem sodrában szemmel láthatóan pusztuló civilizációs értékek meg- és felmutatása megrázó élmény lehet a szemlélőnek, pontosabban mindazoknak, akik életükben bár egyszer megélték a szentséggel való találkozást” – fejtette ki megnyitóbeszédében a költő.
Mint mondta, a művész a pusztulás kontextusában ragadta meg a funkcióitól megfosztott és önmagában is műalkotásértékkel bíró épületet, és ez a látvány felerősíti a kiállítás alcímeként megfogalmazott kérdést – Mi marad utánunk? –, amely egyformán megválaszolhatatlan, ezért mindegy, hogy az ateista vagy a vallásos ember teszi föl.
Makkai Péter szerint a képek, bár egy szent hajlék pusztulását örökítik meg, pozitív üzenetet hordoznak, hiszen arról árulkodnak, hogy élt valahol egy közösség, amelynek olyan erős hite volt, hogy hatalmas és pompás templomot emelt, ráadásul mára már ez az egyetlen épület, amely őrzi a falu egykori lakosainak emlékét.
Malcoci volt ugyanis az első német katolikus település Dobrudzsában: 1843-ban alapította huszonöt Németországból kivándorolt család. 1940-ben azonban több mint ezerszáz személyt erőszakkal visszatelepítettek a náci Németországba. 2002-ben a falu egykori lakói őseik emlékére márványtáblát helyeztek el az omladozó templomban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok