2009. április 07., 10:362009. április 07., 10:36
A templomajtón belépve azonban megdöbbentő látvány fogadta: az épület teteje be volt omolva, az épen maradt karzaton varjak ültek, az elhagyatott istenházában fű nőtt, az egyik szenteltvíztartó színültig megtelt esővízzel, a másik földdel. Ennek a nem mindennapi tempomlátogatásnak az élményét örökíti meg Vajda árkosi fotókiállítása, amelyet pénteken nyitott meg Farkas Wellmann Endre költő és Makkai Péter református lelkipásztor.
„Vajda Ferenc világában a művészi leképezés túlmutat önmagán, képei dokumentumok is egyben, a mi életünkkel párhuzamos valóságok lenyomatai. E kiállítás már csak témája révén is létjogosult, a történelem sodrában szemmel láthatóan pusztuló civilizációs értékek meg- és felmutatása megrázó élmény lehet a szemlélőnek, pontosabban mindazoknak, akik életükben bár egyszer megélték a szentséggel való találkozást” – fejtette ki megnyitóbeszédében a költő.
Mint mondta, a művész a pusztulás kontextusában ragadta meg a funkcióitól megfosztott és önmagában is műalkotásértékkel bíró épületet, és ez a látvány felerősíti a kiállítás alcímeként megfogalmazott kérdést – Mi marad utánunk? –, amely egyformán megválaszolhatatlan, ezért mindegy, hogy az ateista vagy a vallásos ember teszi föl.
Makkai Péter szerint a képek, bár egy szent hajlék pusztulását örökítik meg, pozitív üzenetet hordoznak, hiszen arról árulkodnak, hogy élt valahol egy közösség, amelynek olyan erős hite volt, hogy hatalmas és pompás templomot emelt, ráadásul mára már ez az egyetlen épület, amely őrzi a falu egykori lakosainak emlékét.
Malcoci volt ugyanis az első német katolikus település Dobrudzsában: 1843-ban alapította huszonöt Németországból kivándorolt család. 1940-ben azonban több mint ezerszáz személyt erőszakkal visszatelepítettek a náci Németországba. 2002-ben a falu egykori lakói őseik emlékére márványtáblát helyeztek el az omladozó templomban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok