2009. július 09., 09:392009. július 09., 09:39
A kötet a Mikó Imre hathatós közbenjárásával és támogatásával 1859-ben megalapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) létrejöttének 150. évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat keretében jelent meg. A Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai. Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek című munka kedd esti kolozsvári bemutatóján Kiss András elmondta: olyan munkát vehet kezébe az olvasó, amelyben felesleges keresni akár egyetlen vesszőnyi hibát is, de amelyből egyszersmind világosan kirajzolódik az a kultúrpolitikusi mentalitás, amelyet Mikó gróf képviselt.
Kiemelte: a könyvből megismerhető Mikó Imre máig példaértékű magatartása, amely révén a nemzet, az erdélyi magyarság érdekében úgy tudott kompromisszumokat kötni, hogy közben a cél és a lényeg nem sérült. Emellett az is követendő – tette hozzá –, hogy Mikó azok közé a politikusok közé tartozott, „aki nemcsak szónokolt, hanem tett a közért és anyagiakat is áldozott”; ennek is köszönhető az EME és sok más erdélyi magyar intézmény létrejötte.
„Ajánlom ezt a kötetet mindazoknak, akik politikával foglalkoznak, vagy akarnak foglalkozni” – fogalmazott Kiss András. Dávid Gyula irodalomtörténész annyit tett hozzá, hogy gróf Mikó Imre céltudatos munkássága és a közérdeket szem előtt tartó kompromisszumkészsége az intézményteremtésre vállalkozók számára is követendő példa lehet.
E gondolat mentén Egyed Ákos hozzátette, hogy azért „Mikó életében volt egy időszak, amikor a kompromisszum nem ment, s ez az 1848-as forradalom volt. 1848 decemberében is Erdély érdekeit védte, amikor Bécsbe utazott”. Elmondta: bécsi házifogságából hazatérve Mikó romokban heverő Erdélyt és majdhogynem széthullott családot talált – felesége időközben elhunyt –, de tartására jellemző, hogy elhatározta: felrázza az erdélyi magyarságot, mert az nemzeti intézmények nélkül nem képes összeszedni magát.
Mikó közel 2500 intézményt és magánszemélyt mozgósított az erdélyi magyar célok érdekében, úgy, hogy soha egyetlen szóval sem sértett más nemzetiségieket. „Mikót ezért is érdemes olvasni” – tette hozzá Egyed Ákos. Kovács Eszter elmondta: közel három éve „családi vállalkozásként” kezdték gyűjteni és válogatni gróf Mikó Imre beszédeit és felhívásait.
„Eleinte csak a szerkesztésben segítettem, aztán amikor a levéltár kutatólapjain olvastam, hogy az anyag egy részét nagyapám az 1960-as években tanulmányozta, a munka, a könyv a szívemhez nőtt. A Krónika érdeklődésére a két szerző elmondta: őszire jelenik meg újabb közös munkájuk, az EME megalapítását összefoglaló forrásgyűjtemény.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.