2009. július 09., 09:392009. július 09., 09:39
A kötet a Mikó Imre hathatós közbenjárásával és támogatásával 1859-ben megalapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) létrejöttének 150. évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat keretében jelent meg. A Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai. Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek című munka kedd esti kolozsvári bemutatóján Kiss András elmondta: olyan munkát vehet kezébe az olvasó, amelyben felesleges keresni akár egyetlen vesszőnyi hibát is, de amelyből egyszersmind világosan kirajzolódik az a kultúrpolitikusi mentalitás, amelyet Mikó gróf képviselt.
Kiemelte: a könyvből megismerhető Mikó Imre máig példaértékű magatartása, amely révén a nemzet, az erdélyi magyarság érdekében úgy tudott kompromisszumokat kötni, hogy közben a cél és a lényeg nem sérült. Emellett az is követendő – tette hozzá –, hogy Mikó azok közé a politikusok közé tartozott, „aki nemcsak szónokolt, hanem tett a közért és anyagiakat is áldozott”; ennek is köszönhető az EME és sok más erdélyi magyar intézmény létrejötte.
„Ajánlom ezt a kötetet mindazoknak, akik politikával foglalkoznak, vagy akarnak foglalkozni” – fogalmazott Kiss András. Dávid Gyula irodalomtörténész annyit tett hozzá, hogy gróf Mikó Imre céltudatos munkássága és a közérdeket szem előtt tartó kompromisszumkészsége az intézményteremtésre vállalkozók számára is követendő példa lehet.
E gondolat mentén Egyed Ákos hozzátette, hogy azért „Mikó életében volt egy időszak, amikor a kompromisszum nem ment, s ez az 1848-as forradalom volt. 1848 decemberében is Erdély érdekeit védte, amikor Bécsbe utazott”. Elmondta: bécsi házifogságából hazatérve Mikó romokban heverő Erdélyt és majdhogynem széthullott családot talált – felesége időközben elhunyt –, de tartására jellemző, hogy elhatározta: felrázza az erdélyi magyarságot, mert az nemzeti intézmények nélkül nem képes összeszedni magát.
Mikó közel 2500 intézményt és magánszemélyt mozgósított az erdélyi magyar célok érdekében, úgy, hogy soha egyetlen szóval sem sértett más nemzetiségieket. „Mikót ezért is érdemes olvasni” – tette hozzá Egyed Ákos. Kovács Eszter elmondta: közel három éve „családi vállalkozásként” kezdték gyűjteni és válogatni gróf Mikó Imre beszédeit és felhívásait.
„Eleinte csak a szerkesztésben segítettem, aztán amikor a levéltár kutatólapjain olvastam, hogy az anyag egy részét nagyapám az 1960-as években tanulmányozta, a munka, a könyv a szívemhez nőtt. A Krónika érdeklődésére a két szerző elmondta: őszire jelenik meg újabb közös munkájuk, az EME megalapítását összefoglaló forrásgyűjtemény.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.