2009. július 09., 09:392009. július 09., 09:39
A kötet a Mikó Imre hathatós közbenjárásával és támogatásával 1859-ben megalapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) létrejöttének 150. évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat keretében jelent meg. A Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai. Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek című munka kedd esti kolozsvári bemutatóján Kiss András elmondta: olyan munkát vehet kezébe az olvasó, amelyben felesleges keresni akár egyetlen vesszőnyi hibát is, de amelyből egyszersmind világosan kirajzolódik az a kultúrpolitikusi mentalitás, amelyet Mikó gróf képviselt.
Kiemelte: a könyvből megismerhető Mikó Imre máig példaértékű magatartása, amely révén a nemzet, az erdélyi magyarság érdekében úgy tudott kompromisszumokat kötni, hogy közben a cél és a lényeg nem sérült. Emellett az is követendő – tette hozzá –, hogy Mikó azok közé a politikusok közé tartozott, „aki nemcsak szónokolt, hanem tett a közért és anyagiakat is áldozott”; ennek is köszönhető az EME és sok más erdélyi magyar intézmény létrejötte.
„Ajánlom ezt a kötetet mindazoknak, akik politikával foglalkoznak, vagy akarnak foglalkozni” – fogalmazott Kiss András. Dávid Gyula irodalomtörténész annyit tett hozzá, hogy gróf Mikó Imre céltudatos munkássága és a közérdeket szem előtt tartó kompromisszumkészsége az intézményteremtésre vállalkozók számára is követendő példa lehet.
E gondolat mentén Egyed Ákos hozzátette, hogy azért „Mikó életében volt egy időszak, amikor a kompromisszum nem ment, s ez az 1848-as forradalom volt. 1848 decemberében is Erdély érdekeit védte, amikor Bécsbe utazott”. Elmondta: bécsi házifogságából hazatérve Mikó romokban heverő Erdélyt és majdhogynem széthullott családot talált – felesége időközben elhunyt –, de tartására jellemző, hogy elhatározta: felrázza az erdélyi magyarságot, mert az nemzeti intézmények nélkül nem képes összeszedni magát.
Mikó közel 2500 intézményt és magánszemélyt mozgósított az erdélyi magyar célok érdekében, úgy, hogy soha egyetlen szóval sem sértett más nemzetiségieket. „Mikót ezért is érdemes olvasni” – tette hozzá Egyed Ákos. Kovács Eszter elmondta: közel három éve „családi vállalkozásként” kezdték gyűjteni és válogatni gróf Mikó Imre beszédeit és felhívásait.
„Eleinte csak a szerkesztésben segítettem, aztán amikor a levéltár kutatólapjain olvastam, hogy az anyag egy részét nagyapám az 1960-as években tanulmányozta, a munka, a könyv a szívemhez nőtt. A Krónika érdeklődésére a két szerző elmondta: őszire jelenik meg újabb közös munkájuk, az EME megalapítását összefoglaló forrásgyűjtemény.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.