2009. július 09., 09:392009. július 09., 09:39
A kötet a Mikó Imre hathatós közbenjárásával és támogatásával 1859-ben megalapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) létrejöttének 150. évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat keretében jelent meg. A Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai. Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek című munka kedd esti kolozsvári bemutatóján Kiss András elmondta: olyan munkát vehet kezébe az olvasó, amelyben felesleges keresni akár egyetlen vesszőnyi hibát is, de amelyből egyszersmind világosan kirajzolódik az a kultúrpolitikusi mentalitás, amelyet Mikó gróf képviselt.
Kiemelte: a könyvből megismerhető Mikó Imre máig példaértékű magatartása, amely révén a nemzet, az erdélyi magyarság érdekében úgy tudott kompromisszumokat kötni, hogy közben a cél és a lényeg nem sérült. Emellett az is követendő – tette hozzá –, hogy Mikó azok közé a politikusok közé tartozott, „aki nemcsak szónokolt, hanem tett a közért és anyagiakat is áldozott”; ennek is köszönhető az EME és sok más erdélyi magyar intézmény létrejötte.
„Ajánlom ezt a kötetet mindazoknak, akik politikával foglalkoznak, vagy akarnak foglalkozni” – fogalmazott Kiss András. Dávid Gyula irodalomtörténész annyit tett hozzá, hogy gróf Mikó Imre céltudatos munkássága és a közérdeket szem előtt tartó kompromisszumkészsége az intézményteremtésre vállalkozók számára is követendő példa lehet.
E gondolat mentén Egyed Ákos hozzátette, hogy azért „Mikó életében volt egy időszak, amikor a kompromisszum nem ment, s ez az 1848-as forradalom volt. 1848 decemberében is Erdély érdekeit védte, amikor Bécsbe utazott”. Elmondta: bécsi házifogságából hazatérve Mikó romokban heverő Erdélyt és majdhogynem széthullott családot talált – felesége időközben elhunyt –, de tartására jellemző, hogy elhatározta: felrázza az erdélyi magyarságot, mert az nemzeti intézmények nélkül nem képes összeszedni magát.
Mikó közel 2500 intézményt és magánszemélyt mozgósított az erdélyi magyar célok érdekében, úgy, hogy soha egyetlen szóval sem sértett más nemzetiségieket. „Mikót ezért is érdemes olvasni” – tette hozzá Egyed Ákos. Kovács Eszter elmondta: közel három éve „családi vállalkozásként” kezdték gyűjteni és válogatni gróf Mikó Imre beszédeit és felhívásait.
„Eleinte csak a szerkesztésben segítettem, aztán amikor a levéltár kutatólapjain olvastam, hogy az anyag egy részét nagyapám az 1960-as években tanulmányozta, a munka, a könyv a szívemhez nőtt. A Krónika érdeklődésére a két szerző elmondta: őszire jelenik meg újabb közös munkájuk, az EME megalapítását összefoglaló forrásgyűjtemény.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.