Az indiai Ramappa templomot is a világörökség részévé nyilvánították
Fotó: Wikipédia
Kilenc új helyszínt – köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét – vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.
2021. július 25., 21:152021. július 25., 21:15
2021. július 25., 21:272021. július 25., 21:27
Verespatak ügyében ugyanakkor egyelőre nem született döntés. Nem hivatalos információk szerint az UNESCO világörökségi bizottsága későbbre halasztotta a Fehér megyei település felvételére vonatkozó előterjesztés megvitatását. Dan Barna miniszterelnök-helyettes vasárnap a Prima kereskedelmi televíziónak nyilatkozva elmondta, a román kormány támogatja, hogy Verespatakot a világörökség részévé nyilvánítsák. A román dosszié – amelyben a bukaresti hatóságok először 2016-ban vették fel Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára – az elmúlt időszakban konfliktus forrásává vált a mostani jobbközép kormánykoalícióban, bizonyos értesülések szerint ugyanis Florin Cîţu miniszterelnök azt fontolgatta, hogy visszavonja Románia előterjesztését.
A térség a spanyol főváros egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága – olvasható az MTI ismertetésében. A 120 hektáros park a 19. századi kertépítészet különböző stílusait egyesíti. A terület ad otthont a Királyi Botanikus Kertnek A sugárút köti össze a spanyol művészvilág szívét, a Prado Múzeumot, a Thyssen-Bornemisza Múzeumot és a Zsófia Királyné Művészeti Központot.
A világörökség részévé vált 11 európai fürdőváros – a Bécs melletti Baden, a belgiumi Spa, a csehországi Karlovy Vary, Frantiskovy Lazne, Marianske Lazne, a franciaországi Vichy, a német Bad Ems, Baden-Baden és Bad Kissingen, az olasz Montecatini és az angliai Bath hét európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság – közös kezdeményezése nyomán. Valamennyi fürdőváros természetes gyógyforrások mellett alakult ki, mindegyik a nemzetközi európai fürdőkultúrát képviseli, amely a 18. század elejétől kezdett kialakulni és elvezetett az 1900-as években a nagy nemzetközi üdülőhelyekhez, amelyek meghatározták az adott városok arculatát a fürdőházak együttesei által.
A kínai Kanton történelmi városrésze a Szong és a Jüan-dinasztia (10-14. század) tengeri birodalmának egyik legnagyobb tengeri kikötője volt a tengeri Selyemút mentén. A térségben 22 egykori kormányzati épület, több vallási épület, közük egy 11. századi mecset, amely Kína legrégebbi iszlám építménye, számos régészeti lelet, a régi tengeri dokkok maradványai és az akkori vas- és kerámiakészítés emlékei láthatók. A Kaszpi-tengert és Perzsa-öböllel összekötő transziráni vasútvonal is felkerült a világörökségi listára. A vasútvonal két hegységet, számos folyót, felföldet, erdőt, alföldet szel át. Építése 11 éven át – 1927-től 1939-ig – tartott, az 1400 kilométer hosszú vasútvonal az akkori iráni kormány és számos ország 43 építési vállalatának sikeres együttműködése réven valósulhatott meg. Egyes térségekben hatalmas hegyi területeket kellett átvágni, 174 nagy hidat, 186 kisebbet, 224 alagutat kellet megépíteni számára.
A világörökség része lett továbbá az indiai Ramappa templom a Haidarábádtól 200 kilométerre északkeletre fekvő Palampet faluban. Siva istennőnek építették mészkőből 1213-tól, építése mintegy 40 éven át tartott. A templom szobrai a kakatijan kultúra (1123-1323) és a térség tánckultúrájának szokásait idézik. Az Atlanti-óceán partján álló több mint 400 éves Cordouan világítótorony a Gironde folyó torkollatánál szintén a világörökségi listára. A tengeri jelzések mesterművének tartott tornyot Louis de Foix mérnök építette, majd a késő 18. században átépítették. Az épület a világítótornyok építészeti és technológia történetét testesíti meg.
Az olaszországi Padova 14. századi freskói is a világörökség részévé váltak. Az 1302 és 1397 között készült freskókat különböző művészek festették különféle épületekben, ennek ellenére a freskóknak egységes stílusuk és tartalmuk van. A freskók között találhat például Giotto Scroveni kápolnában készült freskóciklusa, amely a falfestészet történelmének forradalmi fejlődése kezdetét jelenti. A világörökségi lista része lett a németországi Darmstadtban lévő Mathildenhöhe művészeti kolónia és a Szaúd-Arábia délnyugati részén fekvő Hima kulturális térség a kőkorszakból származó hétezer éves sziklavéseteivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!