Fotó: Boda L. Gergely
Befejezték a Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegének otthont adó marosvásárhelyi Toldalagi-palota felújítását, így péntek délután kiállításmegnyitókkal, etno-dzsessz koncerttel várják az érdeklődőket a teljes pompájában tündöklő épületbe.
2016. április 06., 19:212016. április 06., 19:21
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta: nyolc évig tartottak a felújítási munkálatok, amelyek több mint másfél millió lejt igényeltek, ezt a Maros megyei önkormányzat állta.
A Toldalagi-palota helyén eredetileg három épület állt, azokra építtette rá Toldalagi László 1759 és 1779 között a mostani, barokk stílusú épületet, amely Marosvásárhely központjának legelső főúri palotája volt. A palota ma is a marosvásárhelyi barokk építészet gyöngyszeme, a városban épült főúri paloták közül a legigényesebb.
„A látogatók érdeklődését elsősorban maga az épület szokta megragadni. A Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti osztályának munkatársai azonban olyan kiállításokat, rendezvényeket szerveznek, amelyek ugyancsak felkeltik az érdeklődést” – mondta a szerdai sajtótájékoztatón Marc Dorel kutató.
A Toldalagi-palota – ablak az erdélyi kulturális örökségre címmel több kiállítás is nyílik pénteken. Az elit- és a népi kultúra kapcsolatának alakulását ismerteti például az a gyűjtemény, amely az ezek között húzódó határvonal képlékenységét ábrázolja. Látható lesz ugyanakkor az Ulmingok öröksége című kiállítás: a bodonkúti régi templom húsz darab frissen restaurált mennyezetkazettája, idős Ulming Lőrinc munkája 1751-ből.
A nagy valószínűség szerint szászkézdi eredetű, de az 1740-es évektől Kolozsvár szász kézműves rétegét gazdagító festő-asztalos Ulming család három generációja mintegy fél évszázadon keresztül állt a templomjavíttató, templomszépíttető református magyar egyházközségek szolgálatában. A kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum szakemberei által restaurált kazettákat először tekinthetik meg a marosvásárhelyi látogatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!