Szőcs Petra Kétvízköz című verseskötetét ismertették hétfő este a kolozsvári Bulgakov kávéházban megtartott Bretter György Irodalmi Körön, majd ráadásként levetítették a művész A kivégzés című rövidfilmjét, amely idén megjárta a cannes-i filmfesztivált is.
2014. november 18., 17:522014. november 18., 17:52
A tavaly a budapesti Magvető Kiadó gondozásában megjelent karcsú kötet Szőcs Petra első szépirodalmi munkája. A cím a kolozsváriak számára ismerős lehet, hiszen egy kincses városi városrészt, a Kis-Szamos és a Malomárok között lévő területet jelöli, a Szőcs Géza költő lányaként Kolozsváron született Petra is ezen a részen lakott a szüleivel egészen tízéves koráig.
A szerző meg is jegyezte, bár a kötet darabjai nem tipikus kolozsvári versek, néhány szó azért megüti a kolozsváriak fülét, értik, miről van szó. Szőcs Petra, aki Budapesten végezte filmes tanulmányait, gyakran hazalátogat, több alkalommal forgatott is itt, és bevallotta, még mindig inkább kolozsvárinak érzi magát, mint budapestinek.
A kötet a nagyapa halálát járja körül, miközben sorra megjelenik a többi rokon, illetve az egykori kétvízközi ház kényszerű eladásának története is feldolgozásra kerül, de a traumákat, a gyászt és a szomorúságot jó érzékkel ellensúlyozza a humor, az irónia.
Fontos szerep jut a kötetben a régi házból megmaradt tárgyaknak is, a szerző viszont hangsúlyozta, hogy a „nagyanyám” és „nagyapám” jelölőalak alatt nem feltétlenül a saját nagyszüleire gondolt: bár hasonlítanak ezek az alakok a valós nagyszülőkre, fiktív elemeket is vegyített a valós történetekhez, karakterábrázolásokhoz. Szőcs Petra elárulta, jelenleg egy új nyelvet keres, így nem is nagyon tud írni, amíg ezt meg nem találta, az első kötet nyelvét ugyanis túl egyszerűnek találja.
A cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába is meghívott A kivégzés című, magyar–román koprodukcióban készült kisjátékfilmmel kapcsolatban Szőcs Petra elmondta: a román újhullám filmjei nagyon inspirálóan hatottak rá.
A történet közvetlenül a rendszerváltás után, 1990. januárjában játszódik. Két testvér a barátjukkal folyamatosan újrajátssza a Ceauşescu-házaspár televízióban látott tárgyalását és kivégzését, miközben a testvérpár szüleiről is kiderül, hogy viszonyuk egyre rosszabb. Bár a Cannes-i Aranypálmát nem A kivégzés nyerte, a Szarajevói Filmfesztiválon megkapta a zsűri különdíját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!