
Szőcs Petra Kétvízköz című verseskötetét ismertették hétfő este a kolozsvári Bulgakov kávéházban megtartott Bretter György Irodalmi Körön, majd ráadásként levetítették a művész A kivégzés című rövidfilmjét, amely idén megjárta a cannes-i filmfesztivált is.
2014. november 18., 17:522014. november 18., 17:52
A tavaly a budapesti Magvető Kiadó gondozásában megjelent karcsú kötet Szőcs Petra első szépirodalmi munkája. A cím a kolozsváriak számára ismerős lehet, hiszen egy kincses városi városrészt, a Kis-Szamos és a Malomárok között lévő területet jelöli, a Szőcs Géza költő lányaként Kolozsváron született Petra is ezen a részen lakott a szüleivel egészen tízéves koráig.
A szerző meg is jegyezte, bár a kötet darabjai nem tipikus kolozsvári versek, néhány szó azért megüti a kolozsváriak fülét, értik, miről van szó. Szőcs Petra, aki Budapesten végezte filmes tanulmányait, gyakran hazalátogat, több alkalommal forgatott is itt, és bevallotta, még mindig inkább kolozsvárinak érzi magát, mint budapestinek.
A kötet a nagyapa halálát járja körül, miközben sorra megjelenik a többi rokon, illetve az egykori kétvízközi ház kényszerű eladásának története is feldolgozásra kerül, de a traumákat, a gyászt és a szomorúságot jó érzékkel ellensúlyozza a humor, az irónia.
Fontos szerep jut a kötetben a régi házból megmaradt tárgyaknak is, a szerző viszont hangsúlyozta, hogy a „nagyanyám” és „nagyapám” jelölőalak alatt nem feltétlenül a saját nagyszüleire gondolt: bár hasonlítanak ezek az alakok a valós nagyszülőkre, fiktív elemeket is vegyített a valós történetekhez, karakterábrázolásokhoz. Szőcs Petra elárulta, jelenleg egy új nyelvet keres, így nem is nagyon tud írni, amíg ezt meg nem találta, az első kötet nyelvét ugyanis túl egyszerűnek találja.
A cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába is meghívott A kivégzés című, magyar–román koprodukcióban készült kisjátékfilmmel kapcsolatban Szőcs Petra elmondta: a román újhullám filmjei nagyon inspirálóan hatottak rá.
A történet közvetlenül a rendszerváltás után, 1990. januárjában játszódik. Két testvér a barátjukkal folyamatosan újrajátssza a Ceauşescu-házaspár televízióban látott tárgyalását és kivégzését, miközben a testvérpár szüleiről is kiderül, hogy viszonyuk egyre rosszabb. Bár a Cannes-i Aranypálmát nem A kivégzés nyerte, a Szarajevói Filmfesztiválon megkapta a zsűri különdíját.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!