2010. május 03., 08:292010. május 03., 08:29
Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója kifejtette: a közönség kívánsága az volt, hogy a 19. század magyar festőit láthassa. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kiemelte az újabb nagyszabású, a megyeközpontban nyílt tárlat jelentőségét, mondván, az érdeklődők „egy szeletnyi Európát láthatnak most a Csíki Székely Múzeumban”.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta, 2007-ben még csak lélekben és a kiállításoknak otthont adó helyszín szempontjából álltak készen ilyen méretű tárlat fogadására. „Ma már kívül-belül készen állunk, így valósulhatott meg egy ilyen értékes kiállítás a Csíki Székely Múzeumban” – magyarázta Ráduly. A városvezető megköszönte Csíkszereda nevében, hogy az erdélyi kultúrmisszió zászlósa lehet a város. Szabó Béla, Magyarország csíkszeredai főkonzulja kiemelte, a Csíki Székely Múzeum is felkerült arra a képzeletbeli tablóra, amelyen a legigényesebb tárlatok helyszínei szerepelnek.
„Annak idején, amikor ezekről a nagyszabású kiállítástervekről esett szó, a hitetlenkedők között voltam. Most, látván az eredményeket, azt kívánom, olyan sok hasonló kiállításnak adjon otthon, a város és a múzeum, hogy ne is tudják számon tartani” – mondta Szabó. A május elsején megnyílt kiállítás kurátora, Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria festészeti szakosztályának vezetője hangsúlyozta, ezúttal olyan festők remekműveit láthatják Csíkszeredában az érdeklődők, akik nélkül nem létezne a magyar festészet.
A szakember szerint nemzeti művészetünk kialakulásának szempontjából a 19. század első felét hőskornak tekinthetjük, amelyben a legfőbb feladat egy újfajta gondolkodásmód elfogadása volt. Áttekintve a 19. századi magyar festészet nagy ívű fejlődéstörténetét, megállapítható, hogy a mindössze száz évet felölelő időszak alatt tehetséges művészeink kimagasló teljesítményt produkáltak, melynek köszönhetően a magyar festészet Európa legjobbjaihoz csatlakozott, máig kiállva az összehasonlítás szigorú mércéjét.
„Sétáljanak úgy, mintha a Magyar Nemzeti Galériában sétálnának, hiszen annak egy keresztmetszetét láthatják a Csíki Székely Múzeumban” – fogalmazott a művészettörténész. A kiállítás elrendezésében segédkezett Basics Beatrix, a Budapesti Történeti Múzeum kurátora, aki kiemelte, Csíkszereda már néhány éve részévé vált a magyarországi kulturális életnek is, hiszen a jó értelemben vett úgymond sztárkiállítások még határainkon túl is ritkák.
Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy három évvel ezelőtt Csíkszeredában látható legyen a Munkácsy Mihály- tárlat. A szakember kiemelte, csak ott születhet egy ilyen kiállítás, ahol a szakmai hozzáértés befogadókészséggel társul. A kiállítás megnyitója előtt különleges tárlatvezetést szerveztek a sajtó képviselőinek – Bakó Zsuzsa és Basics Beatrix bemutatták a műtárgyakat.
A Csíki Székely Múzeum munkája azonban nem csak a nagyszabású tárlatok megszervezésére terjed ki, hétköznapokon kutatómunkát, restaurálást, konzerválást végeznek, de raktárrendezéssel és adatbázis-készítéssel is foglalkoznak. Jövőre egy régészeti kiállítást terveznek a Mikó-várba. Az intézmény célja népszerűvé tenni egész Székelyföldön a múzeumlátogatást, valamint helyi székely hagyományokon alapuló modern közintézménnyé válni, amit az ehhez hasonló nagyszabású tárlatok csak gazdagítanak.
A Remekművek a 19. század magyar festészetéből című kiállítás május elsejétől július 25-éig látogatható. Gyarmati Zsolt bemutatta a tárlatot népszerűsítő nyomtatványokat is: kiadtak egy katalógust, a tárlat festőinek magyar, román és angol nyelvű életrajzával. A múzeum honlapján pedig külön oldalt hoztak létre: információk, képgaléria, videók, kisfilmek népszerűsítik a tárlatot.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.