
2011. március 04., 10:202011. március 04., 10:20
A koreográfus alkotótársa, felesége Lőrincz Beáta a Virágom világom című előadás színpadképét alakította ki. „Ezek a koreográfiák az autentikus magyar tánchagyományból keletkeztek, a ruhák pedig az erdélyi népviseletek jellegzetességeit ötvözik” – magyarázta a ruhatervezőként és tánctanárként tevékenykedő Lőrincz Beáta.
Az előadás a Szegényes elnevezésű részlettel indul, a kutasföldi páros táncok lendülete, a pontozó feszes ritmusa és a szegényes finoman humoros előadásmódja egyfajta mentalitást, életfilozófiát is hordoz. A második jelenet a Kosztpénz lefogyott címet kapta, ezt követi a Hejsza, a Moldvai táncok, a Tavasz majd hatodikként látható a Tiszta szívvel című koreográfia. „Szeretem a költészetet, József Attilát pedig különösen, költészete már ifjúkoromban közel állt hozzám. Ebben az előadásban két megzenésített verse is szerepel” – fejtette ki Varga Zoltán koreográfus. A híres magyar dzsessz-rock zenész, Orszáczky Jackie előadásában felcsendülő Tiszta szívvel című megzenésített vers a rendező szerint hangzásában a népzenéhez hasonlít. Az Én, ki emberként… kezdetű második József Attila-versre Sebő Ferenc írt dallamot.
Az előadás hetedik részének a Csík környékén is ismerős Regölés a címe, ezt követi a Skandálás, a Tréfás verbunk, a Zempléni karikázó és végül a „Márciusban újrakezdjük” című műsorrészlet. „A koreográfia címe az 1956-os forradalom leverését követően született jelmondatra utal. Ezt a kitartást kívánom ma is minden magyarnak” – mondta Varga Zoltán.
A műsor egyes részeit Magyarországon is bemutatták már, de a rendező úgy véli, a Hargita együttes művészeinek bemutatkozásában teljesen más színezetet kapott az előadás. A koreográfiákat személyes élmények is ihlették, hiszen a rendező, koreográfus több évtizeden át folytatott gyűjtőmunkát, a moldvai, gyimesi, küküllőmenti, mezőségi, felvidéki, nyugat-magyarországi és szlavóniai ének- és tánchagyományok pedig beépültek az előadásba. A produkció hivatalos bemutatója előtt, március 6-án vasárnap Madéfalván tartanak „főpróbát”, hiszen a Bukovinába menekült székelyektől gyűjtött anyag tulajdonképpen Madéfalváról, a veszedelem előtti időkből származik. A Virágom világom előadás hivatalos bemutatóját március 8-án este 7 órától tartják a csíkszeredai városi művelődési házban, ahol Varga Zoltán, a műsor rendezője, koreográfusa saját történeteit meséli el egy-egy műsorrészlet között.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.