
Az immár 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat magas színvonalon képviseli a Kárpát-medencei népzene- és néptánchagyományt.
Fotó: Háromszék Táncszínház
Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat, a névváltoztatást Kovászna Megye Tanácsa – az intézmény fenntartója – legutóbbi tanácsülésén hagyta jóvá.
2024. július 19., 13:582024. július 19., 13:58
Amint a Háromszék Táncegyüttes honlapján szerepel, a társulat továbbra is magas színvonalon képviseli a Kárpát-medencei népzene- és néptánchagyományt.
2009-től az intézmény hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa. Legutóbb 2000-ben váltott nevet a társulat, amikor Háromszék Állami Népi Együttesből alakultak Háromszék Táncegyüttessé. A társulat célkitűzése a Kárpát-medencei etnikumok népzene- és néptánckultúrájának gyűjtése, megőrzése és továbbadása.
amelyet a társulatalapító Könczei Árpád, majd az együttest 30 éven át vezető Deák Gyula Levente is vallott: a hagyományt új, egyéni formavilág megteremtésével továbbadni, a színház nyelvén új kontextusba helyezni.
Az egyes népszokások, rítusok vagy éppen regionális vonatkozású történelmi események drámai potenciálját, a bennük rejlő teatralitást felfedezve és tovább gondolva olyan előadások születtek, mint a Vérnász, a Váróterem, az Ábel, a Csávási ballada, a Böjttől böjttig, A banda, a Száz évig, a Tékozló fiú, a Gábor Áron, az Erdély-menyegző, a Mundruc, a Tiszta vagy az Átöltözés. Virág Endre igazgató kiemelte, hogy a közelmúlt bemutatói valójában megkoronázták ezt a folyamatot:
Sipos Noémi igazgatóhelyezzes hozzátette, hogy új nevük arról is tanúskodik, hogy a társulat a saját maga által tört új utakat, „táncösvényeket” most már „kikövezte” és magabiztos léptekkel halad rajtuk tovább, folyamatosan keresve frissességét a hagyománynak.
amiből a saját színházakat, operákat és filharmóniákat fenntartó önkormányzatokat támogatják.
Fotó: Háromszék Táncszínház
A Háromszék Táncszínház tevékenységébe mostantól az utánpótlás-nevelés is bekerült. A névváltás mellett a megyei önkormányzat azt is jóváhagyta, hogy a Háromszék égisze alá kerüljön a Százlábú gyermek néptáncegyüttes.
Az együttesvezetők hétről-hétre 140 gyermeket foglalkoztatnak, három korcsoportban, a néptánc eszközével a közösséghez való tartozás élményét erősítik és értékes szórakozási formát kínálnak a fiataloknak. Mindeközben pedig kultúrafogyasztó, értő közönséget nevelnek.

Különleges, a 180 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály festményeiből ihletődő produkciót mutat be a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az Ecce homo című előadást Farkas Tamás békéscsabai koreográfus-rendező és Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője állította színpadra. A produkcióról, amelynek ja
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
szóljon hozzá!