Különleges látványvilágú produkciónak ígérkezik a Háromszék Táncegyüttes Ecce homo című előadása
Fotó: Tapasztó Ernő
Különleges, a 180 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály festményeiből ihletődő produkciót mutat be a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az Ecce homo című előadást Farkas Tamás békéscsabai koreográfus-rendező és Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője állította színpadra. A produkcióról, amelynek január 29-én tartják a premierjét, Tapasztó Ernőt kérdeztük.
2024. január 27., 19:082024. január 27., 19:08
Munkácsy Mihály festményei alapján született az a különleges táncszínházi előadás, amelyet január 29-én mutat be a a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. A produkció, amelyet Farkas Tamás békéscsabai koreográfus-rendező és Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője állított színpadra, egyedinek és komplexnek ígérkezik.
Fotó: Tapasztó Ernő
„Régóta gondolkozunk közösen azon, hogy hogyan fog kinézni képileg ez az előadás” – mondta el Tapasztó Ernő, aki most első ízben dolgozik együtt a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttessel. Mint fogalmazott, összetett produkció lesz a Munkácsy Mihály művei alapján született Ecce Homo, nagy erénye az előadásnak, hogy rendkívül profi a táncegyüttes csapata, akárcsak az egész alkotógárda. A rendezőtől azt is megkérdeztük, miként született a különleges ötlet, amelynek nyomán festményekből a tánc nyelvén jön létre az előadás. „Farkas Tamás és jómagam is nagyon sokszor képekkel dolgozunk. Természetesen mindig képek vannak a fejünkben arról, hogy miképpen formálódik meg egy jelenet. Rengeteg festményt szoktunk nézni – nemcsak Munkácsyt,
Munkácsy Mihály Munkácson született 1844-ben, békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, és élete későbbi szakaszaiban is kötődött a városhoz. Nagyon fiatalon Aradra került, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd, majd élete későbbi időszakaiban többször is dolgozott a városban. Tapasztó Ernő elmondta, Farkas Tamásnak jutott eszébe a Munkácsy-előadás ötlete, aztán elindult a közös munka. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy valóban szokatlan dolog színpadi nyelvezettel megközelíteni festményeket, sokat is készültek rá Farkas Tamással, és segített nekik művészeti tanácsadóként Gyarmati Gabriella.
Amint az előadást beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott, a Kárpát-medence repertoárjából mezőségi, partiumi román és cigány, marosszéki, sárréti, olténiai táncokat is láthat a közönség az előadásban. „Képi szempontból is különleges előadás lesz, amelynek a zenéje – Fazakas Levente zeneszerző munkája – csodálatos.
Azt is kiemelte, hogy a koreográfiát Farkas Tamás készíti, és a munka oroszlánrésze őt dicséri. „Egyébként ahogy ketten rendezünk, az úgy áll össze, hogy Farkas Tamás az ő tudásával, én pedig a magaméval jövök, és ezek gyönyörűen kiegészítik egymást. Nem először dolgozunk együtt, és végtelenül jó a közös munka, teljes harmóniában tudunk együtt alkotni” – fogalmazott Tapasztó Ernő.
Fotó: Tapasztó Ernő
A rendezőtől azt is megkérdeztük, hogy mely Munkácsy-műveken alapszik a produkció. Mint mondta, Munkácsy világhírű Krisztus-trilógiája is megjelenik az előadásban, de az Ásító inas című festmény is. Amint az alkotók a beharangozón elmondták, a produkció Munkácsy festményeit kívánja egyedi módon feldolgozni, 21. századi, kortárs gondolatokkal társítja a képzőművészeti alkotások jelentéstartalmát, mondanivalóját, üzenetét. A produkció alkotóstábja: Farkas Tamás rendező-koreográfus, Tapasztó Ernő rendezői munkatárs és dramaturg, Fazakas Levente zeneszerző, Izsák Előd projekciós munkatárs, Szőke Zsuzsi díszlettervező, Cristina Breteanu jelmeztervező, Gyarmati Gabriella művészeti tanácsadó. A bemutatót január 29-én tartják a Háromszék Táncstúdióban, a hónap végén még kétszer láthatja a közönség az előadást.
A műtárgyfotókat a jogtulajdonosok (Magyar Nemzeti Galéria, debreceni Déri Múzeum, Pákh Imre magángyűjtő) ingyen bocsátották a Háromszék Táncegyüttes rendelkezésére.
Munkácsy Krisztus-trilógiája
Munkácsy Mihály (1844–1900) Krisztus-trilógiája a festő három legismertebb bibliai témájú képét foglalja magába, ezek egyben a legmonumentálisabb alkotásai is. Keletkezésük sorrendje: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo. A debreceni Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.
az ember kicsinek, jelentéktelennek, már-már elveszettnek érzi magát, ha rájuk tekint. Mégis felemelő, meglehetősen katartikus élmény, elementáris erejére többféle magyarázattal is szolgálnak a művészettörténészek: a monumentalitás, a tökéletes kompozíció, a fenséges téma stb., de vannak, akikre Krisztus emberi voltának hangsúlyozása hat leginkább. Ahogy Munkácsy Mihály mondta: „Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”
Petőfi Sándor erdélyi kötődéseiről készített folklórelőadást a Háromszék Táncegyüttes a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A produkciót több székelyföldi településen is bemutatják – közölte csütörtökön a sepsiszentgyörgyi táncegyüttes.
Virág Endre néptáncos, néprajzos lett a Háromszék Táncegyüttes új igazgatója, miután véglegessé vált az együttes igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga eredménye – jelentette be Facebook-oldalán Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!