Különleges látványvilágú produkciónak ígérkezik a Háromszék Táncegyüttes Ecce homo című előadása
Fotó: Tapasztó Ernő
Különleges, a 180 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály festményeiből ihletődő produkciót mutat be a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az Ecce homo című előadást Farkas Tamás békéscsabai koreográfus-rendező és Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője állította színpadra. A produkcióról, amelynek január 29-én tartják a premierjét, Tapasztó Ernőt kérdeztük.
2024. január 27., 19:082024. január 27., 19:08
Munkácsy Mihály festményei alapján született az a különleges táncszínházi előadás, amelyet január 29-én mutat be a a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. A produkció, amelyet Farkas Tamás békéscsabai koreográfus-rendező és Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője állított színpadra, egyedinek és komplexnek ígérkezik.
Fotó: Tapasztó Ernő
„Régóta gondolkozunk közösen azon, hogy hogyan fog kinézni képileg ez az előadás” – mondta el Tapasztó Ernő, aki most első ízben dolgozik együtt a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttessel. Mint fogalmazott, összetett produkció lesz a Munkácsy Mihály művei alapján született Ecce Homo, nagy erénye az előadásnak, hogy rendkívül profi a táncegyüttes csapata, akárcsak az egész alkotógárda. A rendezőtől azt is megkérdeztük, miként született a különleges ötlet, amelynek nyomán festményekből a tánc nyelvén jön létre az előadás. „Farkas Tamás és jómagam is nagyon sokszor képekkel dolgozunk. Természetesen mindig képek vannak a fejünkben arról, hogy miképpen formálódik meg egy jelenet. Rengeteg festményt szoktunk nézni – nemcsak Munkácsyt,
Munkácsy Mihály Munkácson született 1844-ben, békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, és élete későbbi szakaszaiban is kötődött a városhoz. Nagyon fiatalon Aradra került, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd, majd élete későbbi időszakaiban többször is dolgozott a városban. Tapasztó Ernő elmondta, Farkas Tamásnak jutott eszébe a Munkácsy-előadás ötlete, aztán elindult a közös munka. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy valóban szokatlan dolog színpadi nyelvezettel megközelíteni festményeket, sokat is készültek rá Farkas Tamással, és segített nekik művészeti tanácsadóként Gyarmati Gabriella.
Amint az előadást beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott, a Kárpát-medence repertoárjából mezőségi, partiumi román és cigány, marosszéki, sárréti, olténiai táncokat is láthat a közönség az előadásban. „Képi szempontból is különleges előadás lesz, amelynek a zenéje – Fazakas Levente zeneszerző munkája – csodálatos.
Azt is kiemelte, hogy a koreográfiát Farkas Tamás készíti, és a munka oroszlánrésze őt dicséri. „Egyébként ahogy ketten rendezünk, az úgy áll össze, hogy Farkas Tamás az ő tudásával, én pedig a magaméval jövök, és ezek gyönyörűen kiegészítik egymást. Nem először dolgozunk együtt, és végtelenül jó a közös munka, teljes harmóniában tudunk együtt alkotni” – fogalmazott Tapasztó Ernő.
Fotó: Tapasztó Ernő
A rendezőtől azt is megkérdeztük, hogy mely Munkácsy-műveken alapszik a produkció. Mint mondta, Munkácsy világhírű Krisztus-trilógiája is megjelenik az előadásban, de az Ásító inas című festmény is. Amint az alkotók a beharangozón elmondták, a produkció Munkácsy festményeit kívánja egyedi módon feldolgozni, 21. századi, kortárs gondolatokkal társítja a képzőművészeti alkotások jelentéstartalmát, mondanivalóját, üzenetét. A produkció alkotóstábja: Farkas Tamás rendező-koreográfus, Tapasztó Ernő rendezői munkatárs és dramaturg, Fazakas Levente zeneszerző, Izsák Előd projekciós munkatárs, Szőke Zsuzsi díszlettervező, Cristina Breteanu jelmeztervező, Gyarmati Gabriella művészeti tanácsadó. A bemutatót január 29-én tartják a Háromszék Táncstúdióban, a hónap végén még kétszer láthatja a közönség az előadást.
A műtárgyfotókat a jogtulajdonosok (Magyar Nemzeti Galéria, debreceni Déri Múzeum, Pákh Imre magángyűjtő) ingyen bocsátották a Háromszék Táncegyüttes rendelkezésére.
Munkácsy Krisztus-trilógiája
Munkácsy Mihály (1844–1900) Krisztus-trilógiája a festő három legismertebb bibliai témájú képét foglalja magába, ezek egyben a legmonumentálisabb alkotásai is. Keletkezésük sorrendje: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo. A debreceni Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.
az ember kicsinek, jelentéktelennek, már-már elveszettnek érzi magát, ha rájuk tekint. Mégis felemelő, meglehetősen katartikus élmény, elementáris erejére többféle magyarázattal is szolgálnak a művészettörténészek: a monumentalitás, a tökéletes kompozíció, a fenséges téma stb., de vannak, akikre Krisztus emberi voltának hangsúlyozása hat leginkább. Ahogy Munkácsy Mihály mondta: „Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”
Petőfi Sándor erdélyi kötődéseiről készített folklórelőadást a Háromszék Táncegyüttes a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A produkciót több székelyföldi településen is bemutatják – közölte csütörtökön a sepsiszentgyörgyi táncegyüttes.
Virág Endre néptáncos, néprajzos lett a Háromszék Táncegyüttes új igazgatója, miután véglegessé vált az együttes igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga eredménye – jelentette be Facebook-oldalán Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!