Különleges látványvilágú produkciónak ígérkezik a Háromszék Táncegyüttes Ecce homo című előadása
Fotó: Tapasztó Ernő
Különleges, a 180 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály festményeiből ihletődő produkciót mutat be a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az Ecce homo című előadást Farkas Tamás békéscsabai koreográfus-rendező és Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője állította színpadra. A produkcióról, amelynek január 29-én tartják a premierjét, Tapasztó Ernőt kérdeztük.
2024. január 27., 19:082024. január 27., 19:08
Munkácsy Mihály festményei alapján született az a különleges táncszínházi előadás, amelyet január 29-én mutat be a a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. A produkció, amelyet Farkas Tamás békéscsabai koreográfus-rendező és Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője állított színpadra, egyedinek és komplexnek ígérkezik.
Fotó: Tapasztó Ernő
„Régóta gondolkozunk közösen azon, hogy hogyan fog kinézni képileg ez az előadás” – mondta el Tapasztó Ernő, aki most első ízben dolgozik együtt a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttessel. Mint fogalmazott, összetett produkció lesz a Munkácsy Mihály művei alapján született Ecce Homo, nagy erénye az előadásnak, hogy rendkívül profi a táncegyüttes csapata, akárcsak az egész alkotógárda. A rendezőtől azt is megkérdeztük, miként született a különleges ötlet, amelynek nyomán festményekből a tánc nyelvén jön létre az előadás. „Farkas Tamás és jómagam is nagyon sokszor képekkel dolgozunk. Természetesen mindig képek vannak a fejünkben arról, hogy miképpen formálódik meg egy jelenet. Rengeteg festményt szoktunk nézni – nemcsak Munkácsyt,
Munkácsy Mihály Munkácson született 1844-ben, békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, és élete későbbi szakaszaiban is kötődött a városhoz. Nagyon fiatalon Aradra került, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd, majd élete későbbi időszakaiban többször is dolgozott a városban. Tapasztó Ernő elmondta, Farkas Tamásnak jutott eszébe a Munkácsy-előadás ötlete, aztán elindult a közös munka. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy valóban szokatlan dolog színpadi nyelvezettel megközelíteni festményeket, sokat is készültek rá Farkas Tamással, és segített nekik művészeti tanácsadóként Gyarmati Gabriella.
Amint az előadást beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott, a Kárpát-medence repertoárjából mezőségi, partiumi román és cigány, marosszéki, sárréti, olténiai táncokat is láthat a közönség az előadásban. „Képi szempontból is különleges előadás lesz, amelynek a zenéje – Fazakas Levente zeneszerző munkája – csodálatos.
Azt is kiemelte, hogy a koreográfiát Farkas Tamás készíti, és a munka oroszlánrésze őt dicséri. „Egyébként ahogy ketten rendezünk, az úgy áll össze, hogy Farkas Tamás az ő tudásával, én pedig a magaméval jövök, és ezek gyönyörűen kiegészítik egymást. Nem először dolgozunk együtt, és végtelenül jó a közös munka, teljes harmóniában tudunk együtt alkotni” – fogalmazott Tapasztó Ernő.
Fotó: Tapasztó Ernő
A rendezőtől azt is megkérdeztük, hogy mely Munkácsy-műveken alapszik a produkció. Mint mondta, Munkácsy világhírű Krisztus-trilógiája is megjelenik az előadásban, de az Ásító inas című festmény is. Amint az alkotók a beharangozón elmondták, a produkció Munkácsy festményeit kívánja egyedi módon feldolgozni, 21. századi, kortárs gondolatokkal társítja a képzőművészeti alkotások jelentéstartalmát, mondanivalóját, üzenetét. A produkció alkotóstábja: Farkas Tamás rendező-koreográfus, Tapasztó Ernő rendezői munkatárs és dramaturg, Fazakas Levente zeneszerző, Izsák Előd projekciós munkatárs, Szőke Zsuzsi díszlettervező, Cristina Breteanu jelmeztervező, Gyarmati Gabriella művészeti tanácsadó. A bemutatót január 29-én tartják a Háromszék Táncstúdióban, a hónap végén még kétszer láthatja a közönség az előadást.
A műtárgyfotókat a jogtulajdonosok (Magyar Nemzeti Galéria, debreceni Déri Múzeum, Pákh Imre magángyűjtő) ingyen bocsátották a Háromszék Táncegyüttes rendelkezésére.
Munkácsy Krisztus-trilógiája
Munkácsy Mihály (1844–1900) Krisztus-trilógiája a festő három legismertebb bibliai témájú képét foglalja magába, ezek egyben a legmonumentálisabb alkotásai is. Keletkezésük sorrendje: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo. A debreceni Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.
az ember kicsinek, jelentéktelennek, már-már elveszettnek érzi magát, ha rájuk tekint. Mégis felemelő, meglehetősen katartikus élmény, elementáris erejére többféle magyarázattal is szolgálnak a művészettörténészek: a monumentalitás, a tökéletes kompozíció, a fenséges téma stb., de vannak, akikre Krisztus emberi voltának hangsúlyozása hat leginkább. Ahogy Munkácsy Mihály mondta: „Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”
Petőfi Sándor erdélyi kötődéseiről készített folklórelőadást a Háromszék Táncegyüttes a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A produkciót több székelyföldi településen is bemutatják – közölte csütörtökön a sepsiszentgyörgyi táncegyüttes.
Virág Endre néptáncos, néprajzos lett a Háromszék Táncegyüttes új igazgatója, miután véglegessé vált az együttes igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga eredménye – jelentette be Facebook-oldalán Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!