
Ismét a filmművészetet érintő kormányrendelet-módosítási tervezetet tett közzé honlapján a művelődésügyi minisztérium, ezúttal a televíziótársaságokra, a mobiltelefon- és internet-szolgáltatókra, illetve a mozikra vetnének ki új illetékeket – utóbbi a mozijegyek drágulását is eredményezheti.
2016. augusztus 29., 19:082016. augusztus 29., 19:08
Az új, egyszázalékos adót mindazokra kivetnék, akik valamilyen formában tévéműsorokat közvetítenek, legyen szó kábeles, interneten vagy műholdon keresztül történő műsorszolgáltatásról. Ugyanez az adónem vonatkozna minden nyilvános vetítés bevételére, így a mozikra is. Az így befolyt összegek a filmes alapba kerülnének, új filmek gyártási költségeit fedezendő.
A mozik bevételeikből a filmes alapba eddig 4 százalékot fizettek be, ez az új tervezet értelmében 5 százalékra növekedne, illetve 9 százalékra abban az esetben, ha az egy év alatt bemutatott filmek legalább 20 százaléka nem a hazai filmtermést képviseli. A szerencsejátékok forgalmazói bevételük két százalékát lesznek kénytelenek befizetni a filmalapba, míg a szerencsejátékokat szervezők négy százalékkal járulnak hozzá az új hazai filmek készítéséhez. Az Országos Filmközpont (CNC) igazgatója, Anca Mitran a Mediafax hírügynökségnek elmondta, ő is a művelődésügyi minisztérium honlapján szembesült a határozattervezettel, előzetesen senki nem kereste meg, hogy kikérje szakmai véleményét. Ez nem csoda, hiszen a művelődési miniszter, Corina Şuteu korábban már kijelentette, hogy nem tud együttműködni Anca Mitrannal, akinek egy ízben a lemondását is kérte.
Amint arról már beszámoltunk, az év során Corina Şuteu már kétszer is megpróbálta sürgősségi kormányrendelettel módosítani a filmes törvényt – először még tavasszal, államtitkári minőségben. Második próbálkozásakor, augusztus elején annyira kiverte a biztosítékot a filmes szakma képviselőinél, hogy mintegy ötvenen követelték nyílt levélben a lemondását. A nyílt levél aláírói kifogásolták a kultuszminiszter tevékenységének átláthatatlanságát, szerintük a törvénymódosítás egyetlen célja, hogy „csak bizonyos filmek, műhelyek, fesztiválok kapjanak támogatást”, a kegyeltek között Tudor Giurgiut, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatóját is megnevezték. Az akkori tervezetben szerepelt az Országos Filmközpont (CNC) leépítése, és egy új filmügyi szervezet, a Romániai Filmügynökség megalapítása is.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!