2007. április 11., 00:002007. április 11., 00:00
Méhes (Nagy Elek) 1916-banszületett Székelyudvarhelyen, családjátKolozsvárra szorította a front. Apja kívánságárajogot hallgat, de visszahőköl a tárgyalótermekhazugságszagától – a doktorátusig nemjut el. Különben sem tud ellenállni a színházhívásának. Magántanítványkéntsajátítja el a színpadi tudás alapjait,kritikáit, színháztörténetijegyzeteit 1938-tól hozza az Ellenzék, a Pásztortűz,a Keleti Újság. A háború alattirodistaként, egy telefonos határbeszélgetéstkapcsolva találkozik Márgay Erzsébettel.Szerelmük és házasságuk életmentő –Méhest nősülési eltávozása mentetteki a tűzvonalból.
Balogh Edgár felkérésérevállalja a Világosság kulturálisrovatának szerkesztését, de „jellemhibája”– a politikai ideológiák kategorikus elutasítása,a pártonkívüliség – egyre szemet szúróbb.1952-ben pálcát törnek újságíróimunkája fölött, és neve megváltoztatásárakötelezik. Matematikus-filozófus őse, MéhesGyörgy nevével együtt új életformátis vállal: a családi otthon feltétlenszeretetét, a dolgozószoba magányát, azállástalan szabadúszólétbizonytalanságát. Új pályájakorántsem mellékvágány: fordításköteteijelennek meg, első önálló kötete, majd1954-ben eltaposhatatlan nyomot hagyó meséskönyve,a Gyöngyharmat Palkó. A világ felérerátelepedő zsarnok, Kacskaringi Bujtorjángyémántládájából kincsetszerző hős – ez lesz a szerző és közönségeeszményképe. Méhes tömegeket vonzószínházi darabjai (33 névtelen levél,Barbár komédia, Noé bárkája,Jerikó) derűs, forgatagos felhangjuk mögöttszókimondóan bírálják a rendszert.Későn publikált nagyregényei, mint a Bizalmasjelentés egy fiatalemberről, Kolozsvári milliomosok,Erdélyi gráciák pedig a mindennapokkal együttvásó polgári értékeknek állítanakemléket.
Halálával a nagymesemondó, az avatott drámaíró, a patinástürelemmel dolgozó prózaíró pályájabizonyára nem zárul le. Biztosíték ráa mesét olvasó gyerek, a színpadtólelvarázsolt néző, a „letehetetlen” kötetbemerülő olvasó. A mindig ugyanazon oldalra nyílókönyv.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok