2007. április 11., 00:002007. április 11., 00:00
Méhes (Nagy Elek) 1916-banszületett Székelyudvarhelyen, családjátKolozsvárra szorította a front. Apja kívánságárajogot hallgat, de visszahőköl a tárgyalótermekhazugságszagától – a doktorátusig nemjut el. Különben sem tud ellenállni a színházhívásának. Magántanítványkéntsajátítja el a színpadi tudás alapjait,kritikáit, színháztörténetijegyzeteit 1938-tól hozza az Ellenzék, a Pásztortűz,a Keleti Újság. A háború alattirodistaként, egy telefonos határbeszélgetéstkapcsolva találkozik Márgay Erzsébettel.Szerelmük és házasságuk életmentő –Méhest nősülési eltávozása mentetteki a tűzvonalból.
Balogh Edgár felkérésérevállalja a Világosság kulturálisrovatának szerkesztését, de „jellemhibája”– a politikai ideológiák kategorikus elutasítása,a pártonkívüliség – egyre szemet szúróbb.1952-ben pálcát törnek újságíróimunkája fölött, és neve megváltoztatásárakötelezik. Matematikus-filozófus őse, MéhesGyörgy nevével együtt új életformátis vállal: a családi otthon feltétlenszeretetét, a dolgozószoba magányát, azállástalan szabadúszólétbizonytalanságát. Új pályájakorántsem mellékvágány: fordításköteteijelennek meg, első önálló kötete, majd1954-ben eltaposhatatlan nyomot hagyó meséskönyve,a Gyöngyharmat Palkó. A világ felérerátelepedő zsarnok, Kacskaringi Bujtorjángyémántládájából kincsetszerző hős – ez lesz a szerző és közönségeeszményképe. Méhes tömegeket vonzószínházi darabjai (33 névtelen levél,Barbár komédia, Noé bárkája,Jerikó) derűs, forgatagos felhangjuk mögöttszókimondóan bírálják a rendszert.Későn publikált nagyregényei, mint a Bizalmasjelentés egy fiatalemberről, Kolozsvári milliomosok,Erdélyi gráciák pedig a mindennapokkal együttvásó polgári értékeknek állítanakemléket.
Halálával a nagymesemondó, az avatott drámaíró, a patinástürelemmel dolgozó prózaíró pályájabizonyára nem zárul le. Biztosíték ráa mesét olvasó gyerek, a színpadtólelvarázsolt néző, a „letehetetlen” kötetbemerülő olvasó. A mindig ugyanazon oldalra nyílókönyv.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.