2007. április 11., 00:002007. április 11., 00:00
Méhes (Nagy Elek) 1916-banszületett Székelyudvarhelyen, családjátKolozsvárra szorította a front. Apja kívánságárajogot hallgat, de visszahőköl a tárgyalótermekhazugságszagától – a doktorátusig nemjut el. Különben sem tud ellenállni a színházhívásának. Magántanítványkéntsajátítja el a színpadi tudás alapjait,kritikáit, színháztörténetijegyzeteit 1938-tól hozza az Ellenzék, a Pásztortűz,a Keleti Újság. A háború alattirodistaként, egy telefonos határbeszélgetéstkapcsolva találkozik Márgay Erzsébettel.Szerelmük és házasságuk életmentő –Méhest nősülési eltávozása mentetteki a tűzvonalból.
Balogh Edgár felkérésérevállalja a Világosság kulturálisrovatának szerkesztését, de „jellemhibája”– a politikai ideológiák kategorikus elutasítása,a pártonkívüliség – egyre szemet szúróbb.1952-ben pálcát törnek újságíróimunkája fölött, és neve megváltoztatásárakötelezik. Matematikus-filozófus őse, MéhesGyörgy nevével együtt új életformátis vállal: a családi otthon feltétlenszeretetét, a dolgozószoba magányát, azállástalan szabadúszólétbizonytalanságát. Új pályájakorántsem mellékvágány: fordításköteteijelennek meg, első önálló kötete, majd1954-ben eltaposhatatlan nyomot hagyó meséskönyve,a Gyöngyharmat Palkó. A világ felérerátelepedő zsarnok, Kacskaringi Bujtorjángyémántládájából kincsetszerző hős – ez lesz a szerző és közönségeeszményképe. Méhes tömegeket vonzószínházi darabjai (33 névtelen levél,Barbár komédia, Noé bárkája,Jerikó) derűs, forgatagos felhangjuk mögöttszókimondóan bírálják a rendszert.Későn publikált nagyregényei, mint a Bizalmasjelentés egy fiatalemberről, Kolozsvári milliomosok,Erdélyi gráciák pedig a mindennapokkal együttvásó polgári értékeknek állítanakemléket.
Halálával a nagymesemondó, az avatott drámaíró, a patinástürelemmel dolgozó prózaíró pályájabizonyára nem zárul le. Biztosíték ráa mesét olvasó gyerek, a színpadtólelvarázsolt néző, a „letehetetlen” kötetbemerülő olvasó. A mindig ugyanazon oldalra nyílókönyv.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
Látogatottsági adatok