Ugyanazon oldalra kinyíló könyv

Méhes (Nagy Elek) 1916-banszületett Székelyudvarhelyen, családjátKolozsvárra szorította a front. Apja kívánságárajogot hallgat, de visszahőköl a tárgyalótermekhazugságszagától – a doktorátusig nemjut el. Különben sem tud ellenállni a színházhívásának. Magántanítványkéntsajátítja el a színpadi tudás alapjait,kritikáit, színháztörténetijegyzeteit 1938-tól hozza az Ellenzék, a Pásztortűz,a Keleti Újság. A háború alattirodistaként, egy telefonos határbeszélgetéstkapcsolva találkozik Márgay Erzsébettel.Szerelmük és házasságuk életmentő –Méhest nősülési eltávozása mentetteki a tűzvonalból.
Balogh Edgár felkérésérevállalja a Világosság kulturálisrovatának szerkesztését, de „jellemhibája”– a politikai ideológiák kategorikus elutasítása,a pártonkívüliség – egyre szemet szúróbb.1952-ben pálcát törnek újságíróimunkája fölött, és neve megváltoztatásárakötelezik. Matematikus-filozófus őse, MéhesGyörgy nevével együtt új életformátis vállal: a családi otthon feltétlenszeretetét, a dolgozószoba magányát, azállástalan szabadúszólétbizonytalanságát. Új pályájakorántsem mellékvágány: fordításköteteijelennek meg, első önálló kötete, majd1954-ben eltaposhatatlan nyomot hagyó meséskönyve,a Gyöngyharmat Palkó. A világ felérerátelepedő zsarnok, Kacskaringi Bujtorjángyémántládájából kincsetszerző hős – ez lesz a szerző és közönségeeszményképe. Méhes tömegeket vonzószínházi darabjai (33 névtelen levél,Barbár komédia, Noé bárkája,Jerikó) derűs, forgatagos felhangjuk mögöttszókimondóan bírálják a rendszert.Későn publikált nagyregényei, mint a Bizalmasjelentés egy fiatalemberről, Kolozsvári milliomosok,Erdélyi gráciák pedig a mindennapokkal együttvásó polgári értékeknek állítanakemléket.
Halálával a nagymesemondó, az avatott drámaíró, a patinástürelemmel dolgozó prózaíró pályájabizonyára nem zárul le. Biztosíték ráa mesét olvasó gyerek, a színpadtólelvarázsolt néző, a „letehetetlen” kötetbemerülő olvasó. A mindig ugyanazon oldalra nyílókönyv.