
Fotó: Balázs Attila
Kézdivásárhelyen mutatja be hétfőn a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Örkény István Tóték című drámáját. A Városi Színház közönsége 19 órától láthatja a népszerű tragikomédiát Harsányi Zsolt rendezésében, a produkciót október elsején mutatták be.
2015. december 28., 14:042015. december 28., 14:04
Bár Örkény István elsősorban hamisíthatatlan humorú, rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy épp groteszk egyperceseivel vívta ki a közönség elismerését, a magyar drámairodalom egyik alappillérének számító tragikomédiáját, a Tóték című drámáját talán senkinek sem kell bemutatni. Amellett, hogy iskolai tananyag, sokakban viszszacsengenek az 1969-ben készült, Isten hozta, őrnagy úr! címen bemutatott filmes adaptáció kulcsmondatai, Latinovits Zoltán (őrnagy) és Sinkovits Imre (Tót) alakításai felejthetetlenek.
A történet a második világháború idején játszódik, a mindenkori emberi természet korlátait feszegető helyzetei viszont kortalanok, és ebben rejlik időtállóságának, maradandóságának titka. Ezt talán maga a szerző fogalmazza meg legtalálóbban: „A Tóték… a magam szándéka szerint a kiszolgáltatottak tragikomédiája. … Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben vagyunk zsarnokok és áldozatok. …hitem szerint az őrnagy és a tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat… A mű azt kérdezi, hogy véges-e vagy végtelen az elnyomottak tűrőképessége, és azt válaszolja: van ennek is végpontja, amelyen túl béketűrésünk elfogy, és föllázadunk.”
A Tóték, amely Örkény István egyik legismertebb műve, eredetileg filmforgatókönyvnek készült Pókék, majd Csend legyen! címmel. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak, az író e művéért 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját.
A 2015/2016-os évad első udvarhelyi bemutatójaként színre vitt székelyudvarhelyi előadásban többek közt Barabás Árpád, Tóth Árpád, Mezei Gabriella, Korodi Janka e.h., Márton Réka, P. Fincziski Andrea játssza a főbb szerepeket. A produkcióban a rendező mellett két további vendégművész is részt vesz: Korondi Janka másodéves egyetemista Ágica szerepében, valamint Bajkó Blanka jelmez- és díszlettervező. n Krónika
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!